9398. lajstromszámú szabadalom • Újítás fölülről világító ablaktáblákon

— 2 — A 3. ábra szerint úgy a G reflektáló, mint az E fénytörő fölület görbe. Ezen szerkezetnél is a két görbe fölület hatása abban nyilvánul, hogy azok a fénysugarak útját akként módosítják, hogy azok a szomszédos prizma érintése nélkül ezen prizma alatt csaknem vízszintesen haladnak el. A 4., 5. és 6. ábrákban az 1., 2. és 3. ábrákban föltüntetett szerkezetek oly módosításait mutatjuk be, melyek előnyösen alkalmazhatók tetőablakoknál, tehát ott, a hol a fény rávetődési fölülete a vízszintessel bizonyos szöget képez. A mint ezen ábrákból látható, a czél itt jól elérhető, ha az üvegtáblának vetítő bordái vagy prizmái görbe fénytörő, vagy görbe vetítő vagy görbe fénytörő és görbe fényvetítő fölületekkel vannak ellátva. Természetes, hogy a jelen találmány szerint foganatosítható alakok közül egyeseket csak példaképpen tüntettünk föl a mellékelt rajzokon, és így a találmány korántsem szorítható meg a föltüntetett alakokra, mivel a találmány tárgya fölöleli az ily fölülről világító üvegtáblák bordáinak vagy prizmáinak minden oly alakját vagy szerkezetét, mely alkalmas arra, hogy üvegtáblára vetődő fényt csaknem vízszintes irányban, de akként térítse ki útjából, hogy az a szomszédos prizmát ne érintse. Ezen találmányi alapeszméből kiindulva, a bordák vagy prizmák természetesen sokféleképpen foganatosíthatók. Az előadottakból kitűnik, hogy az ezen találmány tárgyát képező, fölülről világító ablakok lényegükben prizmás ablaktáblák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Prizmás ablak, jellemezve csaknem vízszintes fényrávetődési D föliilettel bíró A rész és egy erről lefelé nyúló, görbe C fölülettel bíró B prizma által, a hol is ezen fölületnek görbülete és a prizma többi fölületei úgy vannak megválasztva, hogy a valamely adott irányban a D fölületre rávetődő, csaknem összes fénysugarak a prizmafölületek által akként töretnek meg, hogy azok az oly vonal felé konvergálnak, mely valamivel mélyebben fekszik a prizma legalsó vonalánál és ez utóbbitól oly távolságban, mely egyenlő a prizmának a fénytörés irányába eső legnagyobb szélességével. 2. Az 1. alatt jellemzett prizmás ablaknak egyik foganatosítási alakja, melynél a vízszintes D fényrávetődési föltiletről lefelé nyúló B prizma egy sík és egy görbe fölülettel bír, melyek által a fénysugarak az 1. alatt jellemzett módon töretnek meg. 3. Az 1. alatt jellemzett prizmás ablaknak egyik foganatosítása, melynél a görbe fénytörő fölület és a prizma másik fölülete úgy van választva, hogy a fénysugaraknak csak egy része töretik meg az 1. alatt jellemzett módon, míg azok másik része vízszintes irányba téríttetik. 4. A 3. alatt jellemzett prizmás ablaknak egy módosított alakja, azáltal jellemezve, hogy a fény rávetődési fölületéről lefelé nyúló prizma egy görbe és egy sík fénytörő fölülettel bír. 5. Fölülről világító tető- vagy járdaablak, mely egy sor oly prizmás ablakból áll, melyeknek T> fényfölfogó fölülete a tető vagy járda szintjével éppen vagy csaknem párhuzamos, és melyeknek lefelé nyúló B prizmái két, a fénytörés irányához rézsut fekvő fölülettel bírnak, a hol is ezek egyikének görbülete úgy van megválasztva, hogy ez a másik prizmafölülettel egyetemben a D fölületre vetődő fénysugarakat akként töri meg, hogy azok egy, a legközelebbi prizma legmélyebb vonalánál valamivel mélyebben fekvő vonal fölé konvergálnak. 6. Az 5. alatt jellemzett tető- vagy járdaablak egyik foganatosítási alakja, melynél a prizmák fölületei akként vannak módosítva, hogy azok a fényfölfogó fölületre vetődő fénysugaraknak csak egy részét törik meg az 5. alatt jellemzett módon, míg azok másik része vízszintes irányban téríttetik. (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA nUDAPBSTEN