9394. lajstromszámú szabadalom • Palaczkzár
— 2 s a folyadék- a dugattyún áthatol, és 1 nyílásokon át eltávolítható. Mint láttuk, az A csőbe hatoló folyadék térfogata függ azon magasságtól, melyre E dugattyút emeltük. Ha tehát E dugattyúrudat léptékkel látjuk el, és 1 födőkorongra mutatójelt alkalmazunk, úgy sikerül a palaczkból kiürítendő folyadékrészlet mennyiségét teljes pontosságai ellenőrizni. A 2. ábrában föltüntetett dugaszmódosításnál H dugattyúrúd jóval szélesebb, mint a föntebbi volt, és azonkívül üreges. Ezen üreges dugattyúrúd alsó részét F nyílásokkal és F' szeleppel ellátott E dugattyú képezi, /födő a Hü reges dugattyúrúd vezetésére szolgál; jelen esetben a folyadék H csőből 1' nyíláson távolítható el. Ezen nyílás elé N szitaszerü részt is alkalmazhatunk, a melyen át a folyadék belülről kifelé hatolhat, de kívülről esetleges hamisítás, vagy újbóli megtöltés elkerülése végett nem juthatunk a szelepekhez. A 3. ábrában a most leirt dugasz van ábrázolva a palaczk dőlt, állásában, mikor is L gömbszelep nyílik, s a íolyadék A csőbe hatol a dugattyú alá. A palaczkot újra rendes állásba hozva, s ezután H csövet lenyomva, F' szelepek nyílnak, s a folyadék H csőbe jut, a honnan I' nyíláson át eltávolítható. A palaczk dölt állásba való hozatalát elkerülhetjük, ha K nyíláson át szívócsövet alkalmazunk olyan módon, mint azt a szifonoknál tesszük. E dugattyúval légritkítást eszközölve, a folyadék légnyomás folytán a csőben emelkednék. De ez esetben a palaczk belseje és a küllég közt összeköttetésnek kell lennie, már pedig e találmány főczélját éppen az képezi, hogy esetleges hamisítás elkerülése végett a palaczk belsejéhez kívülről hozzáférni ne lehessen. Azon czélt, hogy a folyadékot a palaczknak dölt állásba való hozatala nélkül is eltávolíthassuk, szem előtt tartva azonban a dugasz főrendeltetését is, a 4. ábrában föltüntetett készülék segélyével érhetjük el. Ezen készüléknél A cső G edény fenekéig nyúlik. Ezen fenék G' mélyítéssel van ellátva, melynek alakja megfelel A csőfenék alakjának, mely cső egyébként itt is K nyílással és L gömbszeleppel van ellátva. A cső belsejében egy másik, megfelelő hosszúságú H cső van elhelyezve, mely föl s alá mozgatható. Ezen H cső kellő távolban elhelyezett M1 és M2 tönn'tő-gyűrűkkel bír, alúl F nyílással, s ezen nyílásra illeszkedő F' szeleppel van ellátva. Ha H csövet már kellő magasságra emeltük 0 toldalék beleütközik a fix 0' gyűrűbe, a mely A cső fölső részéhez I födőlappal van hozzáerősítve, a mely födőlap az edényt légmentesen elzárja, s a melyre biztonság szempontjából pecsétet is alkalmazhatunk. Hogy a G edényből részletekben eltávolított folyadékmennyiségeket kellő módon összegyűjthessük és keverhessük, a H cső fölső részén kellő térfogatú Q tartányt alkalmazunk, a hová H cső minden légnyomása alkalmával egy újabb folyadékrészlet jő. Ezen Q tartányból a már kellő módon, összegyűlt folyadék Q' nyíláson eltávolítható H cső fölső részén N szitaszerű rész, és R szelep van elhelyezve, mely utóbbi működése éppen olyan, mint F szelepé, tehát csak a cső lenyomásakor nyílik, és pedig fölfelé. Ezen R szelep a H csőben maradt folyadékot elkülöníti a külső térről. Ezen elrendezésnél G edényben foglalt folyadéknak részletekben való kiürítése az edénynek dölt helyzetbe való hozatala nélkül is eszközölhető. Ugyanis H csövet fölhúzva, a folyadék nyomása folytán L gömbszelep emelkedik, s a közlekedő edények törvénye értelmében a folyadék G palaczkból, minden légnyomás nélkül is, A csőben emelkedni fog mindaddig, míg a folyadék fölszín G palaczkban és A csőben egyforma magasságba jut. Ezután Ií csövet lenyomjuk, miáltal F' szelep nyílik, s a folyadék H csőbe juthat. Ezt többször ismételve, Q tartányban a kellő mennyiségű folyadék összegyűlhet. így sikerül az edényt teljesen kiüríteni, a nélkül, hogy az edényben lévő folyadékfölszínre légnyomás hatna. Sőt, ha tökéletlen megtöltés folytán G edénybe kis légmennyiség jutott is volna, ezen levegő a folyadék fölszínének apadásával ritkul, tehát a folyadék emelkedése A csőben csak
