9385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a faggyúban, zsiradékokban, pálma- és egyéb növényi olajokban tartalmazott oleinsavnak gyertyagyártásra alkalmas szilárd termékekké való átváltoztatására

— 2 — a D kádban maradt olajos rétegre súlyban IVa-szer annyi vizet folyasztunk, mint a mennyi savanyú vizet lebocsátottunk. A ke­veréket farúdakkal újból fölkavarva, 24 órán át állva hagyjuk. Ezen idő után a folyadék telve van apró kristályokkal; ezeket az E szűrőben vagy szűrő sajtóban leválasztjuk és mindaddig mossuk, míg a mosófolyadék tisztán és derülten lefolyik. A szűrőben visszamaradó fehér termék forró vízzel meg­ömlesztve kissé sárgás masszát szolgáltat, mely körülbelül 45° C.-nál olvad és mely, a nélkül, hogy elváltozna, desztillálható, mi által igen fehér terméket nyerünk, mely ismeretes módon gyertyákká formálható. Ezen terméket, a mint a következőkben leírjuk, a stearingyártásban is fölhasznál­hatjuk. Az alkalmazott oleínsav súlyának körül­belül 20°/0 -át nyerjük ezen első, a-nak neve zendő termék gyanánt, úgy körülbelül 80% oleínsav marad azon barnás folyadékban, mely a szűrőt átjárja. 4. folyamat. Az egész leszűrt folyadékot szivattyú segélyével az F tartályba nyomjuk át, melyben a nyitott G gőzkígyó van elren­dezve ; a folyadékot főzzük és gondoskodunk róla, hogy térfogatában ne csökkenjen, a miért is időnként hideg vizet vezetünk belé, hogy a szintet állandóan megtartsuk. Egy óráig tartó főzés után a folyadék két rétegre válik, melyek közül az alsó a kénsavval savanyított vizet (vagyis az olei'n­savval kevert kénsavnak a 3. folyamatban eszközölt első leválasztás után fönmaradó részét) tartalmazza; a fölső réteg ellenben a részint szilárd termékekké változtatott oleínsav 80°/o-át tartalmazza. Egy órai állás után a vizet az f csapon keresztül lebocsátjuk és hideg vizet töltünk be, melyet a tartály tartalmával együtt újból néhány perczig főzünk, hogy az oleín­savból a kénsavnak utolsó nyomait is ki­válasszuk. Ezen olajsavat azután hűtött formákba folyatjuk, melyben az kikristályosodik és száraz kristályokat képez. Ezen kristályok még olajtartalmú feketés folyadékkal vannak tisztátlanítva. Tisztítása után a kristály­massza 65° C.-nál olvad és teljesen fehér. Ezen tisztítást zsákok segélyével, hydrau­likus présben és folytonos hűtés közben foganatosítjuk, a mikor is a fekete olaj lefolyik, míg a zsákokban száraz, törékeny kissé sárgás massza marad vissza, melyet azonban már könnyen tisztíthatunk, a mennyi­ben azt a stearingyártásnál szokásos eljárás­nak vetjük alá. Ezen második termékben, melyet (i-vel jelölünk, az oleínsav súlyának 30—35%-át nyerjük, úgy hogy ezen két x és p termék 100 rész olajsavnak 50—55°/0 -nyi száraz anyagát képezi. 5. folyamat. Az a és termékeknek gyári alkalma­zására többféle eljárást használhatunk, me­lyek legelőnyösebbike abban áll, hogy 6 rész a terméket 9 rész p termékkel és 60 rész maradékkal keverünk, mely utóbbit a stearin­gyártásnál a zsírsavaknak a szappanosítandó faggyúból való leválasztására szolgáló meleg sajtolásból nyerjük. Ezen keveréket nyitott gőzkígyóval ellá­tott tartályban vízzel főzzük és 12 órai állás után formákba öntjük, a mi után azt a hideg és meleg sajtolásnak vetjük alá. Az ekként nyert stearin fehér, kemény és az ismeretes módon előállított tiszta stearinéval azonos természetű. 6. folyamat. A hideg sajtolásnál nyert fekete olajat a stearingyártásban szokásos módon hevített gőzzel retortában desztilláljuk. A párlat csaknem fehér oleín, mely még elég jelentékeny mennyiségű fehér, szilárd alkatrészt tartalmaz, melyet sajtolás útján leválasztva, a fekete olajnak csaknem 25°/o-át nyerjük. Ekként a fönti egyszerű reakcziók gya­korlati alkalmazása által 44°-nál olvadó faggyúból, mely az eddig ismeretes eljárás szerint átlag 50 rész stearint, 44 rész oleínt és 10 rész glyczerint szolgáltatna, a jelen eljárás szerint 72—75 rész stearint, 21—18 rész oleínt és 10 rész glyczerint nyerünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom