9317. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő lövegeken
- 6 — helyzetébe fölment, addig nem sülyedhet le, , míg az összekötő rúd visszalökő mozgása meg nem engedi. Ezáltal az iitőszög megsérülése teljesen ki van zárva. Jelen találmánynál ezenkívül láthatjuk, hogy mindazon részek, melyek a töltényt a csőben tartják, — mielőtt még az ütőszög a töltényt elsütötte volna — a legkedvezőbb állásba lesznek hozva a végből, hogy a tüzelés által okozott nyomások ellen a legnagyobb ellentállást nyújthassák. A jelen újítások oly lövegeknél használhatók. melyeknél a részek működtetésére szolgáló erő a cső visszalökődéséből, a távozó s a cső fején elrendezett dugattyúra ható gázok nyomásából vagy ily gáznyomás által okozott visszalökődésből származik. A következőkben ama berendezések vannak ismertetve, melyek a csőfejen vannak elhelyezve, és amelyek a tüzelés pontosságánakelősegítésére szolgálnak (lásd a 8-—11-ábrákat). A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a föntebb említett töltények használata mellett keletkezett visszalökő erő némely esetekben nem elég erős a závárzat kellő működtetésére ; azért oly szerkezetről, gondoskodtunk, mely által a visszalökési mozgás ereje növelhető oly módon, hogy bármily önműködő szerkezetet hatályosan működtethetünk. Az ezen czélból újabban tett kísérleteknél kitűnt, hogy a lövegek tüzelési pontossága jelentékenyen növelhető, midőn a lövedéknek a csőből való távozásakor a nyomás a kezdő nyomással szemben aránylag csekély. A lassan égő lőpor csak kisfokú kezdő nyomást szül, de az egész cső hosszán belül igen magas nyomás fejlődik ki; a tapasztalat nyomán ezen, a lövedék fenekére ható nagy nj'omás és a gáznak a cső és a lövedék közti sugárirányú kitörése, a lövedéknek a csőből távozása idején, némileg kihozza a löveget a tüzelés pontos irány-vonalából. Ellenben a nagyobb kezdő nyomással, de kisebb végnyomással működő lőpor nem idéz elő oly nagy különbséget a tüzelés pontossága tekintetében. Jelen találmány alapján a cső visszalökésének nagyobbitására a készülék úgy rendeztetik be, hogy a gáz egy része közvetlenül a lövedék mögött és éppen még a csőből való kilépése előtt — míg az a menettel súrlódik — szabaduljon ki. Ezen eljárás által a lövedék mögötti nyomás oly módon csökken, hogy az előbbieknél sokai pontosabb tüzelést eredményez. A 8. és 9. ábrában B cső a találmánynak megfelelőleg meg van hosszabbítva, úgy hogy ennek vége a gázkamra mellső végén vagy b hengeren kinyúlik, mely berendezésnél a cső -Bi-nél meg van vastagítva, és B3 peremmel bír, a csövet Bi nyílásokkal látjuk el, melyek a fúratot (10. és 11. ábra) a Bl megvastagított esőrészt környező rövid b hengerben lévő b1 üreggel vagy kamarával kötik össze; ezen b henger a vízköpeny a tokjával van szoros kapcsolatban, és mellső b* nyílásán, midőn a cső tüzelő állásában van, a cső átmegy. Egy gyűrűalakú b2 csatorna, mely a b henger falában a megvastagított csőrész B3 pereme mögött van képezve, b3 csatornák által a szabad levegővel közlekedik. A löveg tüzelése után először a lövegcső visszafelé lökődik. A mint a tüzelés alatt a lövedék Bl nyílásokon túlhaladt, a gázok b1 üregbe hatolnak, és Bs peremre hatnak, ez által a visszamozgás fokozódik. így a lövedék mögötti gázok nyomása éppen a lövedéknek a csőből való kilépése előtt lesz csökkentve, s így a gázoknak a csőből sugárirányban történő kinyomulása által okozott tüzelési szabálytalanságok el lesznek kerülve. Midőn a perem eléggé hátra mozgott, hogy a kamrán keresztül a gázok, a gyűrűalakú b3 üregbe léphetnek, a b3 csatornákon át a szabadba ömlenek. Némely esetben a cső B2 végét csak oly hosszúra készítjük, hogy a löveg tüzelése alkalmával egészen a b1 kamrába lökődjék vissza, hogy a cső feje és bx nyílás között a gázok eltávozására, szabadba szolgáló nyílás támadjon. Az ilyen kivitelű csőfej a 62 gyűrűalakú üreget és a b3 csatornákat nélkülözheti. A cső belsejében hornyok alapjában készített B4 nyílások nem folynak be a lövedék mozgására, mert tudva van, hogy a lövedék a cső torkolása közelében nem érinti a hornyok fenekét.
