9295. lajstromszámú szabadalom • Fék kerékpárok és más ruganyos abroncsú járművek számára

hosszabb karjai befelé, a küllők felé lendít­tetnek. A b tartókban a fésűszerű g fék­pofák vannak megerősítve, melyek a kö­nyökemeltyűknek előbb említett mozgásá­nál, a küllők közé szoríttatnak és fésűsze­rüeii egymásba nyúlnak. Ezen fékpofák ruganyos anyagból készülnek és pld. kefék alakjában (3. ábra), fésűsen fogazott kaucsuk­csíkok (4. ábra) vagy fésűszerűen egymás mellé állított ruganyos nyelvek alakjában (5. ábra) foganatosíthatók. A ruganyos, egy­másba fogódzó pofarészek között fekvő, ille­tőleg a kerék forgásánál ezek közé jutó küllőknek a fékpofákból való kiszabadulá­suknál, ennélfogva a kefeszálak, fogak vagy nyelvek ruganyos ellentállását kell leküz­deniük és ezeket félrehajtaniok, miáltal a mozgó kerékpár egész eleven ereje csakha­mar fölemésztetik, úgy hogy a kerékpár megáll. Ha kívánjuk, lehet a ruganyos fésű­szerű fékpofákat a küllőcsíknak csak egyik oldalán is elrendezni, miáltal azonban csak csekélyebb fékezőhatást érhetünk el. Az a könyökemeltyűknek az e kerékvil­lán, lehetőleg a keréktalphoz közel való megerősítésére előnyösen egy- vagy két­részű, a kerékpárok más szerkezeti részei­nek összekötésére vagy rögzítésére haszná­latos k szorító hüvelyeket alkalmazhatunk Szembenálló kefék alkalmazásánál a kefék ecseteinek szembenálló végeit csipkésen vagy hullámszerűen kivághatjuk (3. ábra), hogy ezáltal a küllők könnyebben hatolhassanak át a keféken és ez utóbbiak jobban egy­másba nyúlhassanak. Ha a leírt féket gummiabroncsos kocsi­kerekek fékezésére akarjuk használni, akkor a küllők csekély száma miatt a fékező erő fölfogására külön szerkezetett kell elrendez­nünk, a mi pl. a 6. és 7. ábrák szerint a h1 rács vagy a 8. és 9. ábra szerint a h2 fésű alkalmazása által érhető el, de mindig csak úgy, hogy a rács-pálczák, illetve fésűk saját hosszirányukra merőleges irányban haladjanak el a fékpofák előtt. Minden ilyen, a fékező erőt fölvevő szer­kezetnek lényege abban áll, hogy a fék­pofák ruganyos részeivel szemben szaka­szos ellentállást támasszon, úgy hogy a fék­pofák gyakran ismétlődő, de a fék alkal­mazása közben változó kihajlásnak legye­nek kitéve. SZABADALMI IGÉNY. Fék, mely fésűszerűen fölosztott, ruganyos g fékpofákból áll, melyek valamely sza­kaszos ellenállást kifejtő közegbe nyúl­nak, mely vagy a fékezendő kerék egy részét, pl. annak li küllőrendszerét ké­pezi, vagy a kerékkel szilárdan van összekötve, és egy h1 rácsot vagy A2 fésút képez, melynek pálczái, illetőleg fogai mozgási irányukra merőlegesek. (1 rajzlap melléklottel.) "ALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom