9291. lajstromszámú szabadalom • Gép palaczkfejeknek faconirozására és lyukasztására

— 2 — mázott g rúgók által a K faconhengerekkel akként vannak összekötve, hogy az utób­biak a Gr emeltyű rövidebb karjának moz­gásait a g rúgó hatása ellen is követni kénytelenek. Az M korongon megerősített m1 rúgó a G emeltyűket az S orsóanyá­hoz szorítja. Ha az S orsóanyát annyira toljuk vissza, hogy a G emeltyűknek s gör­gői az első hullámos s2 mélyítésben nyug­szanak, akkor a K fa^onhengerek (melyek mindeddig, vagyis addig, a míg az f gör­gők az orsóanyának hengeres részén nyu­godtak, egymáshoz legközelebb voltak) egy­mástól eltávolíttatnak, az 8 anyának foly­tatott visszatolásánál azonban, midőn az f görgők az s8 emelkedésre jutnak, ismét kö­zelednek, de midőn az f görgők az s4 mé­lyítésbe jutnak, még távolabb állíttatnak egymástól, hogy azután midőn az S orsó­anya járatának végére ér, előbb kissé kö­zelít tessenek, de azután legtávolabbi állá­sukba hozassanak, a mikor is az f görgők a j orsón nyugszanak. Az S orsóanyának visszajártánái a K facon­hengereknek váltakozó közeledése és távolo­dása az ellentétes sorrendben ismétlődik. Az M korongnak közepén az I tövis van elrendezve, mely a palaczk nyakába hatol, hogy azt a deformálódástól megóvja, a mikor is a fejnek tölső karimája az R le­meznek alkalmas gyűrűs hornyába fekszik. A P lyukasztó töviseket hordó kétkarú H emeltyű az M korongnak mi csapjai körűi lendíthetők; a lyukasztókat hordó karok az M korongnak súgárirányú hasítékain ki­nyúlnak és p rúgók által akként vannak az M koronggal összekötve, hogy ezen rúgók a P lyukasztókat a palaczkfejtől távol tartani igyekeznek. A H emeltyűknek másik karja h csuklók által a kétkarú X emeltyűvel van össze­kötve, mely a V villás karokban ágyazott v tengely körűi forgatható. Az X emeltyű az x fogantyúval bír, melynek segélyével azt a v tengelyen elforgathatjuk. A mint a 3. ábrából látható, az x fogan­tyúnak a nyíl irányában való működtetésé­nél a P lyukasztók a palaczkfejhez közelít­tetnek. A gép működése a következő : Az N emeltyű segélyével mindenekelőtt az S orsóanyát addig toljuk vissza, míg a G G emeltyűknek f görgői a .7 orsón nyug­szanak, mi által a K K facjonhengerek leg­távolabbi állásukba hozatnak. Már most a fölhevített palaczknyakat fölhevített üveg­huzallal vesszük körűi és a palaczkot egy, a jelen találmány tárgyát képező gép előtt elrendezett, alkalmasan vezetett állványzat segélyével annyira közelítjük, hogy a pa­laczkfejet az 1 tövisre hozzuk és a fej az B lemezt éri. Az N emeltyű segélyével már most az S orsóanyát előremozgatjuk, mely ekkor a J orsót, az M korongot és a K K fazonhengereket forgatja, a mikor is az utóbbiak váltakozva egymáshoz közelíttetnek és távolíttatnak, hogy végre legközelebbi állásukba jussanak. Midőn a K fagonhenge­rek egymáshoz közelednek, a palaczkfej külső fölűletére nyomást gyakorolnak és miközben tengelyük körűi szabadon forog­nak, az üveget egyenletesen osztják el a palaczknyak körűi és a fejnek oly alakot adnak, mely a facjonhengerek negatív pro­filjának megfelel. Miután az N emeltyűnek ezen alternatív mozgását a szükséghez képest ismételtük, az S orsóanyát azon állásban tartóztatjuk föl, melyben a K fagonhengerek legköze­lebbi állásukban vannak és az X emeltyű­nek x fogantyúját gyorsan a nyíl irányában mozgatjuk és azután visszalendítjük, mi által a P lyukasztók gyorsan közelíttetnek és távolíttatnak, úgy hogy a palaczk fejébe behatolnak és a zárókengyel számára abban a szükséges mélyítéseket állítják elő. Mihelyt a P lyukasztó az előállított mé­lyítésekből kihúzatott, az S orsóanyát új­ból visszatoljuk, míg az f görgők újból a a J orsón nyugszanak. Ezen utóbbi műve­let által a K fa^onhengerek befejezik a palaczkfej fazonirozását a mikor is azok a lyukasztók működéséből származó esetleges durvaságokat elsimítják, úgy hogy a pa­laczkot azután a gépből eltávolíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép palaczkfejeknek faconirozására, jel­lemezve egy kúpos hullámos s*—s6 rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom