9234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czelluloznak rostos növényekből, nevezetesen juttából, ramiéből stb. hideg úton főzés nélkül való előállítására

Ha a kamrát juttával megtöltöttük, azt gázmentesen elzárjuk, s a födélnek közepén ólomcsövön át chlorgázt vezetünk a fejlesztőből a kamarába. Czélszerű 100 kg. juttára annyi chlort számítani, a mennyi 30 kg. 60—70°/o-os barnakő és 60 kg. chlornátriumból 120 kg. 58 Bb

fokú kénsav segélyével fejleszthető. A chlorozásnak az a czélja, hogy az áztatott és kisajtolt juttarostok inkrustáló anyagaival, és főleg a föltaláló által a juttában fölfedezett «jutin» nevű gyantával chlorvegyületeket hozzunk létre, melyek a chlorozást követő marónátronnal való hideg fölnyitás által, tökéletesen eltávolíttatnak, illetőleg föloldódnak. A chlorozott juttát, mely most savanyú reakczióval bír, a chlorozó kamrából kihordjuk, és alkalmas mosókészűlékben közönséges hideg vízzel addig mossuk, míg a mosóvíz többé nem ád savanyú reakeziót. A juttát akkor egy vasbádogból készült tartályba helyezzük, és annyi 1.035 fajsúlyú nátronlúgot öntünk rája, míg ez a juttát, teljesen befödi. 100 kg. chlorozott juttára körülbelül 417 liter marónátronoldat szükséges. A fölnyitás 6 órán át történik, mely idő lefolyása után a lúgot a juttáról lebocsát juk, mely lúg már most a föloldott inkrustáló anyagtól sötét barnavörös színt kap. A juttarostokat most közönséges hideg vízzel addig mossuk, míg az tisztán folyik le a juttáról, s nem ád többé alkalikus reakeziót. Az így nyert tiszta juttarostokat fehérítjük. A fehérítés czementkádakban történik, melyek léczes kettős fenékkel bírnak. A juttát a léczekre fektetjük, úgy hogy a fehérítő folyadék annak minden részét egyenletesen átjárja. Most bevezetjük a fehérítő folyadékot, mely o. 5° Bé

-s alchlorossavas nátron vizes oldatából áll, és pedig annyit öntünk belőle a kádba, hogy a jutta teljesen be legyen vele födve. Az alchlorossavas nátron az eddig használt chlonnésszel szemben azon előnnyel bír, hogy a rostokra nem ülepedik le mész, mint az chlórmész-oldattal való fehérítésnél történik, mely mészréteget nem lehet lemosni, s a mely a rostokat rideggé teszi. A jutta 4—6 óráig marad a fehérítő fürdőben, a mely idő után a folyadékot lebocsátjuk, s a juttát utófehérítés czéljából 2—4 óráig még a kádban hagyjuk. A levegő oxygenjének fölvétele folytán a még a juttához tapadt alchlorossavas nátron részecskék regenerálódnak, s a keletkező ozon a juttának utófehérítését eszközli. A juttát ekkor a fehérítő kádból kihordjuk, és megfelelő mosókészűlékben közönséges hideg vízzel addig mossuk ki, míg a kimosott jutta chlorreakcziót többé nem ad. Végül a rostokból a vizet eltávolítjuk, és aztán körülbelül 40° C. hőmérsékleten szárítjuk. Az ily módon előállított juttarostok tiszták, inkrustáló anyagoktól mentesek, s szép selymes fénnyel bírnak, s a textil-iparban úgy magukban, mint selyemmel és gyapjúval keverve, igen jól használhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás czellulóznak rostos növényekből, nevezetesen juttából, ramiéből stb. hideg úton, főzés nélkül való előállítására azáltal jellemezve, hogy a rostokat marónátronlúggal hidegen áztatjuk, azon czélból, hogy a sejtek közti kötőanyagot eltávolítsuk, s az inkrustáló anyagokat a rákövetkező chlorozás számára megfelelően elkészítsük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnál a rostoknak áztatása után következő chlorozás, azáltal jellemezve, hogy a rostokat egy zárt kamrában chlorgáz hatásának teszszük ki, azon czélból, hogy ez az inkrustáló anyagokat chlorvegyűletekké alakítsa át, melyeket aztán nátronlúggal hideg úton teljesen kioldunk. 3. Az 1. alatt igényelt eljárásnál a rostoknak fehérítése, azáltal jellemezve, hogy a rostokat 4—6 órán át alchlorossavas nátronfürdőben áztatjuk, s a folyadékot lebocsátva, még 2—4 órán keresztül a kádban hagyjuk; a mikor is az utófehérítést a levegőből képződött ozon eszközli. falias részvénytársaság í.yomdája lludapesten