9212. lajstromszámú szabadalom • Újítások lőfegyvereken

- á -a 18. ábra a závárzattok baloldalának és a t töltény adogató rugónak nézete, a 18a ábra metszet a 18. ábrának x—x vonala szerint, a 18& ábra a két utóbbi ábrán látható új rész nézete, a 19, ábra függélyes metszet a zárófejen levő új rovátkák föltüntetésére, a 19a ábra elől nézete ugyanezen részletnek bemutatására, a 20. ábra a zárófej egy más kiviteli módozatának elől nézete, a 21. ábra a zárószemölcsök befogadására szolgáló hornyok és az egyik záró hüvely hátul nézete, a 22. ábra hasonló nézet, de a záródugattyú is el van helyezve, a 23. ábra a zárt závárzat fölül nézete, hasonló, de vízszintes síkban fölmetszett tokkal, a 24. ábra ugyanezen závárzat nyitott állapotban, a henger egészen az ütközőig visszavan húzva, a 25. ábra a jobb oldal nézete, a toknak függélyes síkkal való fölmetszése után, a 26. ábra metszet a 24. ábra I—I vonala szerint, a 27. ábra hasonló metszet II—II szerint, a 28. ábra a závárzat keresztmetszete, körülbelül a 25. ábra 111—111 vonala szerint metszve, a henger előre van tólva. de nincs elforgatva, a 29. ábra ugyanez metszetben, de a henger nyitása, illetve zárása közben, a 30. ábra függélyes metszete az ütőszög és kapcsolványán át, a 30a ábra az előbbi ábra x—x vonala szerinti metszet és a 30b ábra az y—y vonal szerint. Ama berendezéseket, melyeknek az a czéljuk, hogy a lövőt a túlságosan töltött vagy más tekintetben hibás töltények káros hatása ellen megóvják, különböző kiviteli módozataikban az 1—15. ábrák mutatják és lényegükben abban állanak, hogy a töltény fenekét — amennyiben ezt a töltény vonó és a zárófejnek karimaszerű kiugrásai nem tennék — a kinyomatás ellen, a závárzattok fejében elhelyezett gyűrűkimetszés alakú * vagy más megfelelő tagok óvják, melyek a zárófej és a csővég között levő összes hézagokat kitöltik, úgy hogy a töltény ezeken bármely pontjában kellő módon meg van támasztva, tehát a hüvely túlságos nagy töltés esetében ki nem repedhet, és így a hajtógázok kicsapódása meg van gátolva. Emez újítások az eddig ismert berendezésekkel szemben annyiban előnyösek, hogy egyrészt a zárófej homlok fölületét, veszély nélkül lehet az alsó részén síkra kiképezni, tehát a tölténytárból kiemelkedő patron mindig az adogató karmai alá jut, és ez a töltényt biztosan megfogja. Másrészt, a csövet a zárófej homlokfölületéről oly* távolságban lehet becsavarni, hogy végén sem a patron vonó. sem a töltény megtámasztó számára bemetszést alkalmazni nem kell, tehát a csőnek csavarmenetei tetszőleges módon lehetnek vágva és ezért a gyártás, másrészt a szerelés egyszerűebbé lesz. Az első, az 1—3. ábrán példaképen bemutatott kiviteli módozat a találmány erre vonatkozó részét elég világosan mutatja. Itt a patron fenekét körül fogó b3

toldat a B tokkal egy darabból készül és olyan módon van elhelyezve, hogy egyrészt a 7. ábrán látható módon levágott c zárófej elé lép és így bizonyos tekintetben az A cső kiegészítésére szolgál, mely ennek következtében a tokba lehetőleg tökéletesen csavarható be. A 4—6. ábra egy kiviteli módozatot mutat, melynél a zárófej nemcsak a c patron megtámasztóval van ellátva, hanem fölül még egy c" karimával is és csak alul sík, hogy a töltény, — ha a tölténytárból fölemeljük, — ép úgy mint előbb az i töltényvonó alá jusson és itt fogva tartassék. A zárófejnél az alul hiányzó karimát a B tokon alkalmazott gyűrűalakú S3

szegmentum pótolja. Ezt ebben az esetben külön álló darab gyanánt képeztük ki, és így helyezzük a megfelelő helyen el, mi a gyártást esetleg nagyon megkönnyíti. A 8—10a. ábra más kiviteli módozatot tüntet föl. melynél a patron fenekét körül fogó karima kiegészítésére szolgáló b3

rész az A csövön van alkalmazva, olyan módon, hogy ha a csövet a B tokba csavarjuk, a