9192. lajstromszámú szabadalom • Számolókészülék

ajdonldépeni E számolón végezzük, még pedig a következő módon: Az a a1

bevágások mellett, mint az az 1. ábrából kitűnik, a 0—9 számok vannak elhelyezve, még pedig oly módon, hogy a fölső a-val jegyzett sornál a 9, az alsó ax

-el jegyzett sornál pedig a 0 legyen fölül Az első sort a levonásnál, a másodikat az összeadásnál használjuk. Hogy a jellel jegyzett N bevágásnál egy tetszőleges szám, pl. 436-os jelenjék meg, először az S hosszanti sínt fölfelé kell mozgatni, a minek következtében a nyílásokban a 0 szám jelenik meg. Ezután a legszélsőbb jobb bevágásba egy hegyes szöget tolunk, a 6 szám mellett, a szöget pedig lefelé mozgatjuk mindaddig, míg az alsó vége a bevágásba nem ütődik. Ezenközben a szög az R számtolóka baloldali fogazatával jött érintkezésbe, és azt 6 osztállyal tovább mozgatta. Ez által a 6 szám jelenik meg. Ezután a szöget kivesszük és a balra eső következő sorba a 3 szám mellé helyezzük, a tolókát ugyancsak lefelé mozgatjuk, úgy hogy a nyílásban a 3 szám jelenjék meg. Azután a szöget újból a balra legközelebb eső tolókába a 4 szám mellett szúrjuk be, minek következtében a lefelé mozgatás befejeztével a megfelelő nyílásnál a 4 szám lesz láthatóvá, úgy hogy az egész a 436 számot képezi. Ha a — jellel jelzett N sorban kell egy számnak pl. a 436 számnak megjelenni, teljesen hasonló módon járunk el, mégis avval a különbséggel, hogy a T jellel jelölt léczet először lefelé húzzuk, azután a szöget a legszélső jobb tolóka a1

bevágásába toljuk, még pedig a 6-os szám mellé. Ezután a szöget nem lefelé, hanem fölfelé mozgatjuk. A b szám ekkor a — jellel jelölt bevágásbanjelenik meg. Ép így járunk el a 3 és 4 számokkal. Beakarjuk már most mutatni, hogyan lehet a gépet az összeadásra használni. Legyen pl. 7 —j— 8 -f- 4? —j— 7 összeadandó. Ha az S sín lefelé mozgatásával az összes számtolókákat a -j- jellel jegyzett N bevágásoknál a 0-ra állítottuk be, a számolószöget először is a I 7-es mellé toljuk és azt lefelé mozgatjuk Ekkor a 7 szám fog megjelenni. Most már a szöget a 8-as mellé dugjuk, azután megkísértjük fölfelé és onnan balra eltolni. A fölfelé való mozgásnál a számtolókát két számmal fölfelé toltuk, minek következtében a 7-es helyett az 5-ös szám jelenik meg. Ha már most a szöget a b szárba toljuk át, és ebben lefelé mozgatjuk, a bal felé eső számtolókába fog ütközni, és ezt egy osztályzattal lefelé fogja mozgatni, úgy hogy most már az eredmény sorban az 5 számtól balra az 1 számjegy fog megjelenni, tehát az eredmény 15, 7 —8 összege. Ehhez 4 adandó hozzá. A számoló szöget balra a 4 szám mellett helyezzük el, és előbb fölfelé mozgatjuk. Ezenközben nem lehet oly messze menni, hogy a b szárban át lehetne menni. Minthogy ez nem lehetséges, a szöget lefelé mozgatjuk, minek következtében egyidejűleg a számtolóka is lefelé csúszik. Előbb az 5-ös számot jelezte. Most a í?-es számot jelzi, úgy hogy az eredmény 19, 154. Végül még a 7-es adandó hozzá. A szöget a 7 szám mellé dugjuk, fölfelé mozgatjuk és mert ezenközben annyira eltoljuk hogy a b bevágásba átmehet, tetát ezt a mozgást is elvégezzük. Eltolódás közben a számtolóka három osztállyal tolódott el, úgy hogy a 6 számjegy jelenik meg. A b hasítékban való lefelé mozgatásnál a balra fekvő számtolóka egy osztályzattal tolódik el, úgy hogy most már a 2 számjegyet mutatja. Az eredmény sorban a 26-os áll, mint a 7 —j— 8 —f- 4 7 összege. Levonásnál teljesen hasonló módon járunk el, még pedig oly módon, hogy az N hasítéknál a kisebbítendőt állítjuk be, azután az egyes levonandókat oly módon, hogy a számoló szöget áz alsó a1

nyilásba beállítjuk, egyenként levonjuk. A föntebbi példán egy számjeggyel írt számok voltak az összeadandók, de teljesen hasonló módon járunk el, ha az összeadandó több számjegyből áll, a mely esetben mindenkor az összeadandó legszélsőbb jobb számával kezdjük a műveletet. A szorzás ép úgy volna végezhető, mint az összeadás, még pedig oly módon, hogy a