9156. lajstromszámú szabadalom • Javítások öntöttvas takaréktűzhely lemezeken és kereteken

I—8. ábrák egy vagy két főzőlyukkal ellátott takaréktűzhely-lemezeket, külön öntött keretek számára. 9. ábra egyben öntött kerettel bíró takaréktűzhely-lemezeket tűntet föl. II—19. ábrák a védőgyűrűk részleteit mutatják. 10. ábra keretlemezek az 1—8. ábrákban föltüntetett lemezek számára. 20. ábra az egészen pléhből előállított takaréktűzhelyek számára való keretlemez. Hogy a takaréktűzhely-lemezeknek a használat alkalmával való megrepedése elkerültessék, a lemezeknek a tűz felé fordított oldalán, mind a négy szélén erősbítések vannak alkalmazva, melyek a négy sarkon a legvastagabbak és a közép felé vékonyodnak, mint ez az 1—8. ábrákban föltüntetett lemezeknél látható. Továbbá a főzőlyuk oly módon van erősbítve, hogy a két főzőlyukkal ellátott lemezeknél (például 5. ábra) az egész kerületen erősbítések, az egy, és pedig a középen lévő főzőlyukkal ellátott lemezeknél (4. ábra) félhold-alakú erősbítések vannak alkalmazva, és pedig egyik balra, a másik jobbra a főzőlyuk szólén. Az eddig említett összes erősbítések a lemezekkel egy darabból vannak öntve, de csak a fával való fűtésre használt takaréktűzhely-lemezek vannak ilyképpen fölszerelve. Hogy ama takaréktűzhely-lemezek korai elégése és használhatatlanná válása megakadályoztassák, melyek alatt kőszénnel fűtenek, a mindenkori czélnak megfelelőleg alakított, oly öntöttvas védőgyűrűket alkalmazok, melyeket elégés esetében azonnal új gyűrűkkel könnyen ki lehet cserélni. Azon takaréktűzhely-lemezeknek, melyeknél ilyen védőgyűrűk lesznek alkalmazva, a gyűrűk betétele előtt az 1. ábrában föltiintetett külsejök van; a főzőlyuk négy hasítékkal bír, melyekbe a védőgyűrűt (2. ábra A) négy nyúlványával behelyezik, és azután egy kissé az egyik oldal felé forgattatik, mi által az a takaréktűzhelylemezzel kellőképpen össze van kapcsolva. A 2. ábrabeli takaréktűzhely-lemezhez tartozó védőgyűrű részletben a 18. ábrában van föltüntetve. A 2. és 3. ábrában látható védőgyűrűknél arra voltam tekintettel, hogy a füst és tűzgázok hosszirányban a lemezek alatt vonuljanak el, és azért ezek egész hoszszukban meg vannak védve, míg a 6. ábrában (1 főzőlyuk, és a 7. ábrában 2 főzőlyuk) a szélességben menő gázok számára való berendezés látható; az ezen utóbbi esetben alkalmazott védőgyűrűk csak erre való tekintettel vannak alakítva, különben pedig éppen úgy vannak előállítva mint a többiek, és a 13., 14. és 15. ábrákban vannak föltüntetve. Hogy az ilyen takaréktűzhely-lemezeket, melyek alatt a tűzgázok egész hosszukban elvonúlnak, az elgörbüléstől megóvjuk, ama végén, ahol a gázok eltávolodnak, egy szögalakú H lemez van (4. ábra) a takaréktűzhely-lemezhez öntve. Ezen szögalakú H lemez olyan takaréktűzhely-lemezeknél, melyek alatt kőszénnel fűtenek, a védőgyűrűvel egy darabból van öntve (2. és 3. ábra) oly czélból, hogy azzal együtt könnyen kicserélhető legyen. Ezen szögalakú H lemeznek az a czélja van, hogy a füstgázokat eltávolodásuk előtt a takaréktüzhely-lemez alatt szétossza és így a lemezeknek túlságos mértékben való fölhevítését, valamint elgörbülését megakadályozza. Olyan takaréktüzhely-lemezeknél, melyekből kettő vagy több fekszik egymáshoz, a kapcsolást eddigelé oly módon eszközölték, hogy a lemezeket vastagságuk felényire, mintegy 10 mm. szélességben a lemez egész hosszában kihornyolták és a lemezeket ezen hornyokkal egymásra fektették. Az ily módon és ilyen hornyokkal előállított lemezeknek az a hátrányuk van, hogy azok sohasem illeszkednek egymáshoz pontosan, a miért is a takaréktűzhelyben rossz elégést és nagy füstképződést idéznek elő. Mint a 4., 5., 6. és 8. ábrákból és az összes metszetekben látható, a hornyok a következő módon lesznek előállítva. A takaréktűzhely-lemezek összes sarkain a horony mintegy 12 mm hosszúságnyira