9142. lajstromszámú szabadalom • Újítások csappantó gyújtókon robbanó vagy űrlövedékek számára
lyozza meg. A czélba ütközéskor a csappanténak tehetetlenségi nyomatéka legyőzi azonban ezen rúgó ellenállását, úgy hogy a b3 durrantó az említett gyúszögbe ütközik és elrobban. Az ezáltal keletkező láng a C6 nyíláson át fölcsap a c1 durrantóhoz, mely ekkor a maga részéről is elrobban és meggyújtja az A1 csőben lévő lőgyapotot, úgyhogy tehát az ürlövedéknek teljes töltése elrobban. A mint a 3. ábrából kitűnik, a gyújtó testén az A* A3 harántpeczkek járnak át, melyek ^belenyúlnak a dugattyúban lévő hosszhasítékokba. Ezáltal a dugattyúnak forgó mozgása meg van akadályozva, míg hosszmozgása az említett hosszhasítékok terjedelmétől függvén, pontosan meg van határozva, úgy hogy a C1 szög C2 fejének az a hézagolással való egybevágósága a dugattyúnak a kilövésnél bekövetkező hosszirányú mozgásánál biztosítva van. Magától értetődik, hogy a gyújtónak a jelen találmány szerint való szerkesztésénél nem elegendő, hogy a dugattyú oly távolsággal előre csússzék, a mennyi arra szükséges, hogy az a C1 szöget az a hézaggal szembe hozza és a csappantyút fölszabadítsa, hanem kell, hogy az említett C1 szög oldalt csússzék és így a Cs gyúszöget a B csappantyúnak b durrantójával egy vonalba hozza; másrészt kell, hogy a D1 rúgónak ellentállása legyőzessék, még mielőtt a b durrantó a gyúszögbe ütköznék. Mindezek folytán a gyújtónak működtetése csak úgy történhetik, ha a vele fölszerelt ürlövedéket a lövegből kilőjjük, mivel az említett mozgások csak így létesülhetnek. Bár a találmány tárgyát képező gyújtót valamely robbanó vagy iirlövedék alapján elrendezendő foganatosítási alakjában tüntettük föl, természetes, hogy alkalmas, a találmány lényegét nem érintő módosítások után ezen gyújtót a lövedékek csúcsán is alkalmazhatjuk. A mennyiben a lövedék nem tartalmaz lőgyapottöltést, az A1 csövet és a c1 durrantót elhagyhatjuk és csupán a b3 durrantót alkalmazzuk a löveg elrobbantására. Ha a C1 szög nem lép be idejekorán az a hézagolásba, hogy a dugattyút közvetlenül annak a kilövés okozta előremozgásánál megakassza, nehézségek merülhetnek föl; ezeknek elkerülésére, ill. a megakasztás biztosítására a gyújtó testében a G* lyukakat vagy hézagolásokat, valamint a dugattyúban a rúgók hatása alatt álló C7 peczkeket rendezzük el (3. ábra), mely utóbbiak, mihelyt az említett Cs hézagolások elé jutnak, ezekbe azonnal becsappannak és a dugattyút megakasztják. Másrészt a C1 szögnek C2 fejénél gyönge rúgót rendezhetünk el, mely a szöget az a hézagolásba szorítja, tekintet nélkül a czentrifugális erő érvényesülésére. Ezen becsappanó peczkek és rúgók alkalmazása nélkül a kilövésnél mozgatott dugattyú által összenyomott L1 rúgó visszaható ereje esetleg érvényesülhet, a mikor is az a dugattyút eredeti állásába visszaviszi, még mielőtt a lövedék forgásából származó czentrifugális erő elég nagy lenne a C1 szögnek az a hézagolásba való behajtására. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csappantó gyújtó, jellemezve egy C3 gyúszöget hordó C1 harántszöggel ellátott mozgatható C rész vagy dugattyú által, melynek gyúszöge normális állásnál a gyújtó b3 durrantójának irányán kívül van, mely gyúszög azonban a lövés okozta lökésnél egy a gyújtó testében alkalmazott a hézagolással szembe és a lövedék rotacziójánál föllépő czentrifugális erő által ezen hézagolásba bemozgatott C1 harántszög által a bs durrantóval szembe hozatik és azt elrobbantja. 2. Az 1. alatt jellemzett csappantó gyújtónál egy B csappantyú, mely egy kúpos csúccsal bíró a1 harántpeczek által van a gyújtó testéhez kötve, a hol is ezen a1 peczek a lövedék kilövésénél föllépő lökésnél előre mozgatott C dugattyúval és egy D biztosító hüvely közvetítésével lefelé tóit, ugyancsak kúpos csúcsú «' peczek által helyéből kilöketik, úgy hogy az ezáltal fölszabadult csappantyú, a lövedék beütésekor, tehetetlenségi nyomatéka következtében, egy Dl rúgó ellen-
