9049. lajstromszámú szabadalom • Hirdetési automata
— 4 míg a tengely külső végén a í5 forgattyú van fölékelve. A kiadó-készülék működése. Bevezetőleg említettük, hogy a nyugalmi helyzetben a C csigák ellapulásai oly állást foglalnak el, hogy a C csiga el nem lapúlt alsó vége ama tartályba, illetve térbe nyúlik, melyen a tartályból kieső tárgyak, mint az 0 szelenezék, könyvek, dobozok stb. áthaladnak, hogy így a jelzett tárgyak leesését meggátolja, míg a C csiga fölső, ellapult széle a föntebb jelzett tér felé fordul és így a K tartályban elhelyezett előbb jelzett tárgyakat elereszti. Továbbá a b2 szög b6 hasítéka a D tolóka d3 toldatával áll szemben, és a b2 szög és a ds toldat között levő tér csak oly nagy, hogy a bedobandó pénzdarabok abban helyet foglalhassanak. Mindaddig, míg a D tolóka d3 toldata és a b2 szög közé valamely tárgyat be nem dobtunk, a D tolóka d3 toldata a kívülről működtethető í6 forgattyú forgatásánál. a b2 szögek b6 hasítékába nyúlik, de anélkül, hogy evvel a D tolóka helyzete megváltozna. Ha ellenben az s nyílásba pénzt dobunk, ez az s1 csövön a d2 táskába jut és az E szögemelő alakja következtében a b2 szöggel és a D tolóka d3 toldatával szemben megakad, tehát úgyszólván a d3 toldat és a b2 szög kapcsolására szolgál. Ha már most a f5 forgattyút a szükséges irányban forgatjuk, akkor, minthogy a t3 korong a t1 tengellyel kapcsolva van, az F exczenter-korong f szögei, melyek a ts t4 hasítékába nyúlnak, azt annyira elforgatják, hogy ez a legnagyobb oldalirányú elhajlásba jusson, és minthogy a D tolóka d3 toldata a b2 szög b5 hasítékába be nem juthat, a pénzdarab a D tolókát és az ezen levő d2 táskát eltolja ; ennek következtében a D tolókán levő d ütközőszögek, melyek a C csiga c1 hasítékába fogódznak, a C csigát oly módon mozgatják, hogy a C csiga ellapult alsó széle az A alaplemez a3 áttörésével párhuzamos helyzetbe jut, és az ezen elmozdulás előtt az alsó szélén volt 0 szelenczét stb. kiejti, míg a C csiga fölső széle ékalakú részével a csiga fölött levő 0 szelenczékbe stb. fogódzik és ezek leesését meggátolja. A í6 forgattyú eleresztésénél nemcsak az egyrészt a D korongon levő d1 szögek és másrészt az .4 alaplemezen megerősitett a2 szögek közé fogott spirálrúgó, hanem az egyrészt az í'exczenter-koronglioz, másrészt az A alaplemezhez erősített f1 tekercsrúgó is működésnek indul és a C csigát, az F exczenter-korongot és a t3 korongot az előbb jelzett nyugalmi helyzetbe viszi. Az 0 szelencze a C csigák elfordulása következtében az A alaplemez a3 áttörése alatt levő H csappanóra esett és ez, ha a tolókán levő y zárókilincs nem volna, lebillenne és az U szelenczét ki hagyná esni. De mert az y zárókilincs a I) tolóka hatása alatt áll és a H csappanó hr > kivágása oly helyen van alkalmazva, hogy a zárókilincs kihegyezett alsó része csak akkor jut a h6 kivágásba, ha a D tolóka a nyugalmi helyzetben van, a D tolókának előbb be kell útját fejeznie, hogy a csappanó leeshessék. Ha ez a mozgás befejeződött, a H csappanón fekvő 0 szelencze saját súlyának hatása alatt (vagy két hornyos csigáknál az esés következtében is) a H csappanót lehajlítja és a lejtős .s2 csatornán át az S kioszkból kiesik. A H csappanó lefelé mozgásával egyidejűleg a h csappanó-tengely is mozgásnak indul és az ezen a tengelyen megerősített h2 bütyök az utóbbi fölött levő h3 szöget fölfelé nyomja és minthogy a hs szög az el gerenda alatt, ez pedig az E szögemelő előtt van elhelyezve, ez is fölfelé mozog és így a pénzdarab szabadon áteshetik. Ha az 0 szelencze a H csappanóról leesett, ez az E szögemelő és az e2 ellensúly és az e1 gerenda hatása alatt, továbbá a rúgós tokban a lefelé nyomó h3 szög alatt levő hl tekercsrúgó hatása alatt a kezdeti állásba tér vissza. A gyűjtőpersely működése. A föntebb jelzett módon a d2 táskában volt pénzdarab az A alaplemezen levő a1 nyíláson az w4 kupak aB elvezető-csövébe jut és innen az N vetélő n nyílásán az M csőben levő nR fenékre esik. Hogy az M
