9024. lajstromszámú szabadalom • Fogókészülék a forgókarokon sugaras irányban elrendezett kés-szerűen kiélesített fogakkal

— 2 a vezetősínekbe. A fékező hatást még azáltal is javítjuk, hogy a fogaknak c vezetősínekbe való bemélyedését nagyobb biztonság szempontjából fokozzuk, mert a fékezést okozó akadályt fönt jelzett módon a fékezés útján elosztjuk b fogókarok kapaszkodását czélszerűen úgy eszközöljük, hogy a fogókarokat a közönséges exczenteres fogókészülékekhez hasonló módon, a vezetőrúdak fölé forgatjuk; ezen czélból b karokat egy szilárdan ágyazott a forgótengelyre erősítjük, melyet úgy, mint az exczenteres fogókészúlékeknél, rúgók által működtetünk olyformán, hogy a fölvonókötél elszakadása esetén a fogókarok rögtön a vezetősínek fölé forgatva, a fékezést kapaszkodás által eszközöljék. A fogókaroknak szilárdan ágyazott tengelyre való erősítése lényegesen fontossággal bír, a mennyiben a fogókaroknak véletlen kapaszkodása a szállítókosár lebocsátásánál ezáltal teljesen ki van zárva. Az eddigi fogószerkezeteknél ugyanis a fogókarokat csak lazán helyeztük vertikális irányban eltolható tengelyekre, miáltal gyakran megtörténik az, bog}' a fogókarok a szállítókas lesűlyesztésénél a rúgók hatásától ingásba jönnek, és a vezetősínekbe kapaszkodnak, különösen akkor, ha vezetőrúdak keresztfái között anyagtörmelék vagy más testek vannak, vagy a fogókarok, pl. a keresztfák jobban kiálló csomóiba ütköznek. Ezen hátrány a találmánybeli elrendezésnél teljesen ki vau küszöbölve azáltal, hogy b fogókarokat oly a tengelyre erősítjük, mely a szállítókas állványába szilárdan van ágyazva, úgy hogy f rúgó hatása csakis a tengely, illetőleg b karjainak a 7. ábrában jelzett nyilak irányában való forgatására szorítkozik. Tehát a fogókarok csakis a fölvonókötél elszakadása esetén lépnek működésbe, és pedig a rúgók hatása folytán, úgy hogy a karoknak véletlen kilendülése által beálló fékezés teljesen ki van zárva. Továbbá a fogaknak egymásután való kapaszkodása által a szállítókas megfogása lökésektől menten eszközölhető; végül azon berendezés által, hogy a forgótengelyeket közel egymáshoz helyezzük, czélszerűbb és előnyösebb alakot is adhatunk az egész szállítókas állványának az eddigi berendezésekkel szemben. Ha a fogókarokat három foggal látjuk el, akkor azokat 8. és 9. ábráknak megfelelően három különböző magasságban, vagy három különböző irányban egymás ellen eltolva helyezzük el 1 11 111, vagy pedig különböző hosszúságra készítjük őket, úgy hogy a fogak bemélyedését a vezetősínekbe is késről-késre fokozzuk, azon czélból, hogy a fönn jelzett fékező hatást még nagyobb mértékben létesíthessük. Hogy a karok a fékezés alatt meg ne hajlíttassanak, rövidre készítjük őket, ennek megfelelőleg közelebbre helyezzük egymáshoz a forgótengelyeket is, miáltal a szállítókas fölső részének a szállításra előnyösebb alakot is adhatunk. Mindemellett a máihasználatban lévő exczenteres fogókészűlékek ezen új berendezéssel igen könnyen elláthatók. b karoknak fölfelé való kit'orgatását d vezetőrészek alsó végei által szabályozzuk, tehát a fogókarok fölfelé át nem csaphatók, de c vezetőrúdat sem repeszthetik szét. b fogókarok kiálló e csapokkal vannak ellátva, melyekkel a fogókarok, a fogaknak teljes bemélyedésekor, d vezető részek furataiba kapaszkodnak, miáltal a fogókarok kifelé irányult nyomásoknak annyira ellenállni képesek, hogy a forgótengelyek fékezés alatt a fogókaroknak esetleg kiálló facsomókon vagy más szilárd testeken való átcsúszásánál származó oldalnyomások által meg nem görbíttetnek. SZABADALMI IGÉNYEK: 1. Fogókészűlék szállítókasok számára, jellemezve azáltal, hogy a fogókarok késszerűen kiélesített fogai szög alatt sugarasan egymás ellenéhen el vannak tolva, azon czélból, hogy a fogak kapaszkodása biztos legyen, a fékezés pedig kezdetben kis mértékben, a fékezés folyamán pedig növekvő hatással eszközöltessék.