9019. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szavazatszámláló-gép
— 2 — Minden szavazatra jogosult előtt — ennek asztalán vagy asztalában egy-egy kommutátor van fölállítva (5. és 6. ábra), mely egy A emelőből és négy különböző B C D és E kontaktusdarabból áll, az említett A emelő egy a kontaktus segélyével van az elnöknél levő regisztráló készülékkel (1. ábra) kapcsolva, az egyes B C D E kontaktusdarabok a b c d és e vezetékek segélyével a regisztráló készülék mellett levő G H 1 vagy K elektromágnesekkel vannak kapcsolva, míg az elektromágnesek másik sarka az L elektromforrással és a regisztráló készülék forgatható M karjának m tengelyével van kapcsolva. Az M emelő forgásánál egymás után az egyes a kontaktusokkal jön érintkezésbe, mi az illető áramkört zárja. Ekkor az elektromos áram azt a G 1L I vagy K elektromágnest működteti, melynek a B C D vagy E kontaktusára fekszik az A kommutátor emelője. Az M emelő forgatása vagy kézzel, vagy egy mótor segélyével történik, melyet az elnök tetszés szerint indít működésnek és kapcsol ki. ha a szavazatok megszámlálása befejeződött. Az a kontaktusdarabokkal konczentrikusan egy in tengely van elhelyezve, melynek két Q korongja között egy P papírcsík van becsiptetve. Ennek kiálló széle szektorokra van osztva, melyekbe a szavazatra jogosultak nevei vannak fölírva és melyek szélessége az a kontaktusdarabok szélességének megfelelő. A P papirkorong. kiválló széle továbbá négy konezentrikus p1 p2 p3 pl osztályra lehet osztva (8. ábra), mely osztályok az «igen». «nem», «távollevő» vagy «szavazástól tartózkodók') és «jelen» föliratokkal vannak ellátva. A G H 1 K elektromágnesek g h i k fegyverzetei egy-egy gx hx ix és kx csúccsal vannak ellátva (2. és 4. ábra), melyek a P korong px p2 p3 p1 beosztása alá esnek, úgy hogy ha a g li i vagy k fegyverzetek egyikét az elektromágnesek meghúzzák, a gx lix ix vagy kx csúcsokkal a P korong px p2 p3 p* beosztását átszúrja, mivel azt jelzi, hogy az illető szavazó az A kommutátort az illető B C D vagy E kontaktusra állította be. Ha pl. az Ax kommutátort a B kontaktusra állítjuk, mely a G elektromágnessel áll kapcsolatban, és ha az M emelő az «l kontaktusra jut, a g armatúrát működtetjük es a (jx csúcs a P papirt az ax kontaktusnak megfelelő szegmentumban és a px osztályban szúrja át, tehát «igen» szavazatot jelez. A g h i és k armatúrák azonkívül egy tetszőleges szerkezetű G1 Hx lx K1 számlálóművel vannak kapcsolva, mely az armatúra minden elmozdulását — pl. közönséges kilincsmű segélyével jelzi — tehát a számlálóművek azt is följegyzik, hogy az M emelő egy fordulata alatt a G H1 K elektromág nesek fegyverzete hányszor húzatott meg, tehát hogy hány «igen»-, «nem»-szavazat, «távollevő», «jelenlevő» vagy «szavazattól tartózkodó» volt. Ha titkos szavazást kértek, a P papirkorongot egyszerűen elhagyjuk, úgy hogy egyszerűen csak a számlálókészűlékek működnek. A papirkorongot át kellvén lyukasztani, mert a lyukasztás ebben az esetben minden más jelzési módnál előnyösebb, a papirkorongnak az átlyukasztás ideje alatt nyugalomban kell lennie, és ezért oly berendezésekről gondoskodtunk, hogy a korong csak akkor forogjon, ha az M emelő a kerületnek két a kontaktusdarab között levő nem vezető <nx részére fekszik. A mótor tehát oly módon van elhelyezve, hogy az M emelő ugrásszerűen forduljon a P koronggal együtt és hogy a kontaktuson csak egy pillanatig feküdjék. Ebből a czélból az M emelő egy R karral és egy r kilinccsel van ellátva (1. ábra), mely utóbbi az Mx kilíncses kerék fogaiba fogódzik és az M emelővel mereven vannak kapcsolva. Az rx kilincs az M emelő visszafelé való forgását meggátolja. Az R kar a megrajzolt kiviteli módozatnál kézzel ide-oda forgatjuk, a gyakorlatban azonban erre a czélra leghelyesebben egy kis elektromotort lehet használni, és al| kalmas áttevéssel létesíteni az ide-odamozj gást.
