9010. lajstromszámú szabadalom • Egysínű iparvasút

— 2 — agy között alkalmazotti- henger könnyíti meg. (7. és 8. ábra). A vágány előállítására aczélsíneket és oly sínkötőket alkalmazunk, melyeken a csava­rok átvezetésére szolgáló furatok nincsenek, és melyek a közönséges csavarkötéses heve­dereket pótolják. (10. és 11. ábra). A sínek ütköző hevederjei egy darab bá­dogból állanak, mely a sín talpának meg­felelően van meghajlítva, úgy hogy sarút képezzen. Ezt a sarút félig az egyik, félig a másik sínre húzzuk, úgy hogy a sín feje szabadon maradjon. Ily módon a síneket csa­varok stb. nélkül egyszerűen és tartósan kapcsoljuk. Hogy a hevederek a sínek irá­nyában el ne tolódhassanak, czélszerű azok két oldalán talpfákat alkalmazni. A talpak (12—13. ábra) négy, élükön le­felé hajlított aczéllapokból állanak, és a sín­talpat egymással szemben eltolt, az aczél­lapból kivágott és megfelelően meghajlított V V karéjok tartják fogva. (13. ábra). A ka­réjok külön darabok is lehetnek, mikor azo­kat a síntalpakra szögecseljük. (12. ábra) A sínt elhelyezése után a W szög segélyé­vel biztosítjuk a kellő helyzetben. A sínek, talpuk megerősítése czéljából a talpakat legczélszerűbben függélyes karok­kal látjuk el, melyek a pályára merőlegesek (14. ábra) vagy avval párhuzamosak (15. ábra) és a talajba benyúlnak. Elágazás esetében az elágazó síneket egy közös lemezre szereljük. A közös vágány utolsó síndarabja mozgatható, úgy hogy az egyik vagy másik elágazó vágány elé hoz­ható, és a kellő helyzetben az elágazások között eltolható K ékek segélyével rögzít­hető. (16. és 17. ábra). Hogy a fővágányról a mellék vágányra át lehessen menni, a nélkül, hogy a fővá­gányt át kellene vágni, külön, erre a czélra szerkesztett F váltót kell alkalmazni, mely egy boltozat alakú csatornából áll és két végén a sínek bevezetésére szolgáló Z Z hasítékokkal van ellátva, továbbá pedig, hogy a talajra jobban fölfeküdjön, a a karéjai vannak. Két másik b b karéj a váltó con­vex oldalán van alkalmazva, a váltót pedig a sínen c c csavarok rögzítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egysínú, könnyen építhető és szétszed­hető ipari vasút, jellemezve az által, hogy a kocsi vontatására szolgáló, oldalt be­fogott igás-állat vonó erejét rudak és kötelek segélyével viszi át a kocsira az istrángok irányában, és így az egész ko­csit könnyen lehet kiegyensúlyozni és továbbítani, míg a kerékabrincs különle­ges alakítása a súrlódást lehetőleg csök­kenti, a sínek pedig egymással és a tal­pakkal a könnyebb szerelhetés czéljából nincsenek csavarokkal összekötve. 2. Kiviteli módozata az 1. alatt védett ipari vasútnak, azáltal jellemezve, hogy a szál­lítókocsi oldalt két, a vágányra merőle­ges tartóval van ellátva, melyek között a rudak gyanánt szereplő B B rudak vannak elhelyezve, úgy hogy a kocsit vontató igás állatot a rudak közé le hessen fogni, oly módon, mint az a kö­zönséges villásrudaknál történik, a kocsi egész súlyát pedig az N' fej körül for­gatható A7 vonórúd, a K láncz és a kisafa két végéhez vezető elágazás ál­tal képezett rendszer az istrángok irá­nyában, tehát a vágánnyal párhuzamo­san viszi át. 3. Az 1. alatt védett iparvasútnál oly sínek és sínkötések alkalmazása, melyeknél a csavarok és az ezek számára rendelt lyukak fölöslegesek, és melyeknél a tal­pak a síntalpat körülfogó V V kiug­rásokkal vannak ellátva, mikor a síneket rögzítőszögek és a síntalpakat mélyen a talajba nyúló karéjok tartják fogva. '3 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom