9005. lajstromszámú szabadalom • Kétsarkú szekrény földalatti villamdelejes kontaktusok számára részvezetékes villamos közúti és egyéb vasútaknál

Az imént főbb vonásaiban leírt kontalí­tusszekrény a következő sajátságai által tűnik ki: 1. Mint kétsarkú kontaktusszekrény va­lamely zárt delejes körbe czélszerűen be­kapcsolható. 2. A kontaktusszekrény vízáthatlanúl van elzárva, mely vízáthatlan zárást valamely diamagnetikus anyagnak a szekrényt ké­pező két delejes sarksarú közé való beig­tatása által érjük el. 3* A kétsarkú fegyverzet, mely a kon­taktusszekrény sarksarúinak hatása alatt áll, nem maga képezi a kontaktust, hanem a kontaktusközvetítőt működteti, úgy hogy a kontaktus a fegyverzet sarkfölUleteinek és a kontaktusszekrény sarksarúinak köz­vetlen érintkezése nélkül jön létre. 4. A kétsarkú delejes fegyverzet alakjá­nak és 'specziális elrendezésének tulajdonít­ható, hogy a sarkfölületeknek egyes pontjai midőn a fegyverzet vonzatik, oly pályákat írnak le. melyeknek hossza a légköznek bő­ségét tetemesen túlhaladja, minek következ­tében a nevezett sarkfölület tetszőleges ki­terjedésénél és a fegyverzet nyugalmi ál­lásában létező légköznek tetszőlegesen cse­kély bőségénél is a fegyverzet nagyobb forgási mozgást és így az utóbbi által mű­ködtetett kontaktusközvetítő nagyobb moz­gást végezhet. 5. A sarksarúknak, valamint az ezekbe zárt és a kontaktusközvetítőt működtető fegyverzetnek specziális alakja és elrende­zése által a kontaktusközvetítő tetemesebb mozgást végezhet, a hol is a kontaktus nem a forgásnak végén, hanem annak be­fejezte előtt jön létre és ezzel fokozatosan tökéletesebb lesz. Ezáltal tehát különféle kontaktusoknak valamint a fegyverzetet a nyugalmi állásba visszavivő különféle ellenerőknek gyakor­lati és megbízható módon való alkalmazása van lehetővé téve, a mint ezt a találmány különféle foganatosítási alakjait föltüntető és a következőkben részletesen leírandó 1 4. ábrák láttatják. Az 1. ábra szerint a C C O C1 fegyver­zetre a D I)1 kar van erősítve, mely a ve­zető és diamagnetikus I) részből és Dl vas­részből áll. Midőn a fegyverzet vonzatik, a I)L vasrész a kábelnek Z ágával vezetően összekötött és a szigetelő anyagból készült B B csészében foglalt higanyba merül. Ez utóbbinak fölszínén a hengeres vagy go­lyósalakú P széndarab úszik, az A A sark­nak alsó vojata az L L szintig szintén hi­gannyal van megtöltve. Föltesszük már most, hogy a szekrényt valamely delejes körbe akként kapcsoljuk be, hogy a két A A K K fél ellenkező ér­telemben polarizáltatik. A míg semmiféle delejes áram nincsen, addig a fegyverzet­nek C1 CL sarka a higanynak L L szint­jén úszik és a D1 részt a higanycsésze fölött megtartja. Mihelyt delejes árain keletkezik, a C C & O fegyverzet az 0 tengely körül forog, a C'1 C1 sark és és a IJ1 rész a higanyba merül, miáltal az A A K K szekrény és a Z ág között összeköttetés jön létre. A delejes hatásnak megszűntével a fegyverzet úgy a C C sark nagyobb súlyánál, mint az L L higanynak a C1 C1 sarkon érvényesülő föl­hajtó erejénél fogva, nyugalmi állásába visszavitetik. Mihelyt a D1 vasrész a hi­ganyból kiemelkedik, az A A K K szek­rény és a Z ág közötti összeköttetés meg van szakítva. A B B higany szintjén úszó P széndarab ezen esetben úgy a D1 kar­nak bemerülése előtt, mint annak a higany­ból való kilépése után is közvetítő kontak­tus szerepét játsza. A 2. ábrában föltüntetett elrendezés sze­rint a B B csészében tartalmazott higany a vezető anyagból pl. szénből készült, sima fölülettel bíró H tömbbel van helyettesítve. ADD1 kar helyett a ruganyos h lemez van alkalmazva, mely a C C Cl C1 fegy­verzetnek forgása közben előbb a li tömb­nek M pontjával érintkezik és azután a tömb fölületén tova csúszik, miáltal a kon­taktus tökéletesbíttetik. A 3. ábrában látható elrendezés a 2. áb­rában föltiintetettől abban különbözik, hogy jtt. a ruganyos h lap végén a H1 széntöm böt hordja, melynek fölülete igen sima és ezzel a lix H tömbhöz ileszkedik, mihelyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom