9003. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonográfokon
- 4 megfontolások eredményei: a fonográf vésője egy közönséges vésőtől abban különbözik, hogy előbbi állandóan egy tengely körül rezeg, mely tengely ismét állandó rezgésnek van kitéve, míg utóbbi szilárd helyzetű. A véső tehát nemcsak azon tulajdonsággal kell hogy bírjon, hogy az anyagba könnyen behatoljon, hanem attól könnyen el is váljon. Ezen föladat tömör vagy üreges henger-alakú, kúpos vagy gula-alakú csúcsokkal csak tökéletlenül oldható meg. Találmányom értelmében előállított vésők a következő szerkezettel bírnak. A 7. ábra a fonogramm-hengeren működő véső nagyított léptékben rajzolt képe. Mint ezen ábrából látható, a véső hosszanti oldalán homorú alakkal bír, a henger felé fordított fölülete szintén homorú, de az a c' d domború vonallal van határolva. (Ezenfölület homorú alakja a c vonallal van jelölve.) A vésőnek a fonogramm-henger felé fordított fölülete keriilék alakú (8. ábra), melynek szélesebb része elől fekszik. Az a b'" és a' c' d görbék akként vannak alakítva, hogy a'-nál közös érintővel birnak, úgy hogy ezen görbék közös érintőjük két különböző oldalán fekszenek. 4. A hangadó készülék. A hangadó készülék a hangíró készüléktől csak abban különbözik, hogy előbbinek «' c' és a' b'" görbéi, bár szintén közös érintővel bírnak, de ezen érintő ugyanazon oldalán fekszenek és egymásba folynak. A 6. ábrában föltüntetett szerkezet úgy hangírásra, mint hangadásra alkalmas. Azonban czélszerűbb ezen két czélra két különböző készüléket alkalmazni, mivel bizonyos hártyák alkalmasabbak a fölvételre, míg mások viszont a hangadásra előnyösebbek. Bármely szerkezetet alkalmazzuk is. azon hátrány mindenkor fönnmarad, hogy a vésőnek eltompult vége a fonogramm-hengerbe bevésett barázdából kimozdúlni igyekszik, miért is a Ki, 16' és 17. ábrákban föltüntetett szerkezeteket alkalmazzuk, melyek czélja a vésj letompított csúcsát a barázdában tartani. E czélból az ellenhártya két egyforma, központos, párhuzamos, és áttört részből áll, melyek egymással egy w rugalmas betéttel vannak összekötve. A bl alsó rész a fönt leírt feszítő- és tehermentesítő készülékek csapágyait tartja, míg a fölső részhez a w' csavaranya van erősítve, melyben az .Vcsavar mozog. Utóbbi a bl mozgó rész H nyúlványára támaszkodik. Miután a w betét rugalmas anyagból pl. kautsukból készült, elegendő az A' csavart kissé megforgatni, hogy a bl részt elmozdítsuk és ezáltal a. véső eltompult végét eltoljuk, hogy utóbbi ismét a helyes barázdába juthasson. A F lemezzel párhuzamos N csavar helyett ezeu lemezre egy merőleges csavart is alkalmazhatunk, melynek végére E' központhagyó bütyök (17. ábra) van erősítve, melynek forgatása a kívánt beállítást létesíti. 5. Uj szerkezetű fonogramm-lienger. A szabályozón és hangíró készüléken eddig leírt javítások a fonogramm-henger forgás sebességének lényeges csökkentését teszik lehetővé, anélkül, hogy ezzel a hang minőségén rontanánk. A fonogramm-henger eddigi előállításmódja igen gyakran egyenletlen, repedezett és törékeny hengereket szolgáltat, daczára annak, hogy az eljárás sok időt és figyelmet igényel. Az általánosan alkalmazott karmantyú-alak igen könyn yen eltér a pontos henger-alak tói, a mi egyrészt az írás élességére van káros befolyással és azonfölül többszörös leesztergályozást igényel. Az új fonogramm-henger, mely a fönti hiányokat mellőzi, lényegében egy fából vagy egyéb rossz vezető anyagból készült cséve által képeztetik (11. ábra), mely két végén az a" a" és b5 peremekkel van ellátva és melynek tengelye csúcsokkal vagy csúcs-csapágyakkal van meghatározva. Az a." a" és ft5 peremek a csévével vagy egy darabban készülnek, vagy attól elválaszthatók. A fonogramm anyagát az a" és br > peremek között, közvetlenül a cséve körül öntjük, úgy hogy a fonogramm-anyag megmerevedése rossz hővezetőn, tehát sokkal biztosabban megy végbe, miáltal repedések teljesen ki vannak zárva. Ezen eljárásnál egy öntőmag alkalmazása fölösleges és az
