8990. lajstromszámú szabadalom • Újítások színtelen lánggal égő szénhydrogén lámpákon
Megjelent 1897. évi augusztus lió 18-án. MAGY. ® KIK. SZABADALMI j|||gF HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 8990. szám. II/<1. OSZTÁLY. Újítások színtelen lánggal égő szénhydrogén lámpákon. MAEMECKE GYULA KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 február hó 28-ika. A rajzlap 1. ábráján függélyes, 2. ábráján vízszintes metszetben (az 1. ábra 3. 4. 5. 6. vonala szerint) ábrázolt, színtelen lánggal égő szénhydrogén lámpát egy gyűrűalakú lángterelő jellemzi, mely az áttört terelő hengeren oly módon van megerősítve. hogy a hengeren a gyűrű alatt és fölött legyenek furatok. Az ily módon alkotott részekkel egy külső kupak működik együtt, mely a külső levegő bevezetésére szolgál és mely a tulajdonképeni izzóharisnya-tartóval szemben fekvő részén szorosan össze van húzva. A szűkület torkolata és a lángterelő gyűrű között aránylag szűk tér marad, úgy, hogy a kanóczból fejlődő gázok nagyrésze a terelő-henger furatain kénytelen átmenni és a terelőgyűrü fölött a szabadba kijutni. Ekkor nemcsak a belülről bevezetett levegővel keveredik bensőleg, hanem a súgárirányban kiáramló gázkeverék a láng nagymérvű szétterjedését is előidézi, daczára annak, hogy a külső megszűkülő kupak épen ellenkező hatást gyakorolna, A kupaknak tehát nem az a czélja, ami rendesen, hogy a lángot összehúzza, hanem az, hogy a gáz egy nagy részét az átlyukasztott lángterelő hengeren áthajtsa. Az utóbbi fölső részének ellenben az a czélja, hogy a gáz és levegő benső keverésén kívül. mi ismét azt idézi elő, hogy a láng egyáltalán nem kormoz, főleg a lángíölületet nagyobbítsa. A rajzokon, főleg az 1. ábrán a az áttört lángterelőhenger, mely a belső b kanóczcsőre van szerelve és a c terelőgyűriit viseli. A terelőhenger palástja át van törve, a gyűrű körülbelül a henger fél magasságában van alkalmazva, úgy, hogy a henger a terelőgyűrü alatt és fölött is át van törve. cl a föntebb említett kupak, mely dMiél megszűkül. Eme szűkület fölső éle aránylag igen közel van a c terelőgyűrü külső éléhez, úgy. liogy eme két él között a kanóczból fejlődő gázok lefojtatnak. Eme lefojtás következtében a kanóczból fejlődő gázok egy része a terelőhenger furatain át a terelőhenger belsejébe megy, a terelőgyűrü fölött pedig a terelőhengert ismét elhagyja. Mikor a gázok a terelőhengerbe bejutnak, abban rendkívül finoman oszlanak el, t. i. a köpeny számos furata a gázáramot számos vékony részletáramra osztja, tehát a gázok a b1 nyíláson beáramló belső levegővel bensőleg keverődnek. A egész keverék az a terelőhengerben fölmelegszik, feszültsége tetemesen nő és a ráható nyomás hatása alatt számos finom sugárban