8886. lajstromszámú szabadalom • Központi kapcsolókészülék villamos csillárok és effélék számára
ez utóbbi czéliuik megfelelő foganatosítási alakjában mutatjuk be. Az 1. ábra a kapcsolókészűléknek nézete (a burkolatnak függélyes elmetszése után). A 2. ábra ugyanannak fölülnézete a burkolat eltávolítása után. A 3. ábra a készüléknek függélyes metszete. A 4. ábra az áramadó kontaktuslemezt hordó alsó résznek fölülnézete. Az 5. ábra a kapcsolókészülék ezen foganatosítási alakjánál alkalmazott, biztonsági szerkezetnek fölülnézete, melynek alkalmazásánál az áram a kapcsolónak csak az egyik irányban való forgatásánál záratik. A mint látható, a kapcsolókészülék lényegében a két, ebonitból, kemény kaucsukból, porczellánból vagy más efféle szigetelőanyagból készült A és B korongból áll, melyek egyike, a fölső A korong fix, míg a másik, az alsó B korong a C fogantyú segélyével forgatható. A fölső korong kerületének egy részén a k kontaktuskefék vannak megerősítve, melyek az A korong fölső fölületén az egyes lámpákhoz, illetve lámpacsoportokhoz tartozó vezetékek befogadására alkalmas k1 hüvelyekké vagy szorítókká vannak kiképezve. Az A korong fölső lapján alkalmazott a toldat segélyével a bekapcsolókészűléket szilárdan a csillárra erősíthetjük. Az alsó B korongnak a kontaktuskefék felé fordított lapján az ezen kefék által a fölső korongon elfoglalt ív hosszának megfelelő körszeletalakú K fémlemez van megerősítve, míg a korongfolület többi része a kefék mozgathatására szükséges pálya szabadonhagyásával az I szigetelőréteggel van bevonva. A K fémlemez a korongnak közepén a h hüvellyé van kiképezve, melyen a 2 csap jár át, mely utóbbinak fölső végére a K1 harántlemez van ráillesztve. Ezen lemez csavarok segélyével vagy más alkalmas módon van a fölső A korongnak alsó fölületéhez erősítve és függélyes K2 toldatával ezen korongnak alkalmas hasitékán fölfelé nyúl és az A korong fölött a közös vezeték bekötésére szolgáló kl szorítócsavart hordja. A k2 , K2 , z és h részek tehát az áramnak a közös K kontaktuslemezbe való vezetésére szolgálnak. A K fémszektornak sugárirányú határszélei a szigetelőanyagból készült i szegélyekkel vannak ellátva, melyek az ezen szegélyek előtt álló lámpakontaktusoknak (k keféknek) elszigetelésére szolgálnak. Ha a vékony fémlemezből készült k keféket nem mindig ugyanazon irányban csúsztatjuk végig a K fémlemezen, akkor azok csakhamar elpusztulnak, de már rövid használat után is a készüléknek biztos működését megakadályozzák. Ennek elkerülésére szolgál a B korong alatt elrendezett biztonsági szerkezet, mely lehetővé teszi azt, hogy a C fogantyúnak egyik irányban (jobbra) való forgatásánál az áramzárást létesítő B korongot is elforgassuk, míg annak ellenkező irányú forgatásánál ezen korongot állásában meghagyjuk. A mint az 1. ábrából látható, a C fogantyút czélszerűen nem kötjük össze közvetlenül az annak segélyével forgatandó B koronggal, hanem ez utóbbin a D kengyelt erősítjük meg, melyen a fogantyúnak f szára keresztül jár. A kengyel vízszintes részének fölső oldalán a rézsútos n nyugaszok vannak kivágva, melyekbe az f fogantyúszárnak fölső végén keresztül dugott p peczek vagy egyéb megakasztó közeg az r rúgónak hatása alatt becsappanhat. Ha már most a C fogantyút jobbra forgatjuk, akkor a p peczek a legközelebbi nyugaszba becsappan és a kengyelt, tehát a bekapcsolást eszközlő B korongot is magával meneszti. A fogantyúnak balra való forgatásánál azonban az említett peczek az n nyugaszoknak rézsútos fölületén elcsúszik a nélkül, hogy ellenállásra találna és így a kengyelt illetőleg a B korongot nem meneszti magával. Magától értetődik, hogy ezen biztonsági szerkezet magától a bekapcsoló készüléktől teljesen független, mivel ez utóbbi a nélkül is alkalmazható; másrészt természetes, hogy úgy a bekapcsoló készüléknek, mint az imént leírt biztonsági szerkezetnek részletei is tetszés szerint módosíthatók és a bemutatott foganatosítási alaktól teljesen eltérően szer-