8847. lajstromszámú szabadalom • Elektrolytikus készülék kénesőkathodával sóoldatok bontására
— 2 — dalt a C tolókapálya határolására, más oldalt az A kádba elhelyezett B edény alátámasztására szolgálnak, mely edény fölül zárva, alul pedig nyitva van. Az edény ff homlokfalai a kéneső alá merülnek és alsó részükön kifelé görbülnek, úgy hogy a C pálya és eme legörbült falrészek között a B edény belsejébe vezető nyílások keletkeznek. Az edényt két függélyes b b keresztfallal. melyek közel a kéneső szintjéig érnek, három rekeszre osztjuk, melyek közül a középső fölül nyitva van, hogy abban a tolóka ide-oda mozoghasson. A két oldalt levő b b rekesz vízszintes e e rostélyokkal van ellátva, melyeken koksz vagy más alkalmas anyag van elhelyezve Ebbe van az anoda ágyalva. Eme b b rekeszeknek g g elvezető csövei vannak, hogy a B edényben fejlődő gázok elszállhassanak. Az anodák és kathodák az áramvezetékkeí vannak kapcsolva. A két b b rekesz együttvéve egy kettős készüléket képez, minthogy az amalgam képződése és kiszállítása mindegyik rekeszben a másik rekeszből függetlenül megy végbe. A D tolókarúdtól a d d tolóka karok állanak el. melyek a két mozgási irányban mozgatható c c részekkel vannak fölszerelve. Eme mozgatható részek erős gummilemezek vagy más hasonló anyagból készült lemezek lehetnek, melyeket a tolókakarokra csavarok segélyével erősíthetünk meg. Eme lemezek a C pályán ide-oda mozognak, mozgásuk tehát a kénesőkathoda szintjében megy végbe, tehát az itt levő és mindig újból keletkező amalgamot eltávolítja, még pedig a B edényből az A kád által képezett térbe. Hogy az amalgam kitolása biztosan történjék, gondoskodtunk arról, hogy a c c részek szabadon mozoghassanak és az alsó / /' homlokfalakat lejtősen alakítjuk. A c részek a lejtős falakra fekszenek, ezeken lefelé csúsznak és az amalgamot a külső terekbe nyomják. A regenerált kéneső a másik oldalról, mely a tolóka mozgásirányában hátul fekszik, folytonosan a C pályára folyik. Hogy az ainalgamozott kénesőt a tolóka határállásánál teljesen kinyomhassuk, a IJ tolókarúd és az L csúszórúd között a kapcsolat a 4. és 5. ábrán látható módon van készítve. Az L csúsztatórúdon két lefelé fordult és egymással párhúzamos karéjjal bíró m hüvely van megerősítve. Eme karéjok között vannak az o o szögek elhelyezve és a jelzett szögekre vannak a I) rúdak fölhúzva. Az o o szögek körül a keresztfej két oldalán n n csavarrugók vannak elhelyezve, úgy hogy a csúsztatórúdak mozgásukat a tolókarúdakra nem közvetlenül, hanem az n 11 rúgók közvetítésével viszik át A csúsztatórúdak mozgása a c tolókapályáknál valamivel hosszabb úton megy végbe, és ebből következik, hogy ha ez a mozgás megszűnik, az előbb összenyomva volt rúgók kitágulnak, minek következtében a tolókák az amalgamfölületre még akkor is nyomást gyakorolnak, ha a tolókák mozgása megszűnik és így a tolóka az /' falra szorosan ráfekszik (3. ábra). A külső terekben alkalmas módon elhelyezett vaslemez segélyével a készülékből kitolt amalgamot könnyen el lehet bontani. A leírt berendezés oly módon is módosítható, hogy, mint az a 6. ábrán jelezve van, a kéneső szintje alá merülő f / falakat egyenesen alakítjuk, ellenben a C pálya végén S lejtős fölületeket alkalmazunk, melyek szélessége a pálya szélességével egyezik meg. Eme kiemelkedések lejtője a kénesőbe merül, de a kiemelkedés és homlokfal között elegendő P tér marad, hogy a kinyomott amalgam a külső terekbe juthasson. A mozgató c részek emez emelkedéseken csúsznak és az amalgamot az emelkedések fölött eltolják. Minthogy ennél a berendezésnél a regenerált kéneső visszafolyása lehetetlen a T csatorna a külső térből a pálya szintjébe torkol és a regenerált kénesőt így vezetjük a készülékbe vissza. Nincs kizárva az sem, hogy a készüléket hengeralakban képezzük ki és hogy a tolókák pályáját a B edényben helyezzük el (7. és 8. ábra).