8751. lajstromszámú szabadalom • Újítás veloczipédeken
van ágyazva, melynek alsó vége k orral j bír. Utóbbi a C sínen levő fogazásba kapaszkodik, a midőn a K emeltyűt ezen helyzetében az m rúgó tartja. A K emeltyű fölső vége mindig a J emeltyű mögött van. Az F G keret a C sínen föl- és lecsűszhatik. a midőn az L rúgó azt állandóan lefelé húzza. Az L rúgó n kampónál fogva GMiez, i o kampónál fogva pedig a I) rúdhoz van erősítve. A keret fölhúzására való készülék lényege két húzószalagból N áll (lánczok, rudak, sodronyok vagy zsinórok), melyek egyrészt a h karok p gyűrűibe vannak erősítve (5. és 8. ábra) másrészt az 0 emeltyűpárral (t. és 3. ábra) vannak összekötve, mely emeltyűk a veloczipéd P villarúdjára erősített p hüvelyen forgathatóan vannak megerősítve. Az 0 emeltyűk s rudacskák segélyével a p1 körülforgó R kettős emeltyűvel vannak összekötve, mely utóbbi az S rúd segélyével mozgatható. A Tx kormányrúdon (2. ábra) t körül forgó 2 emeltyű az S rúd föl- és lemozgására szolgál. A T emeltyű a rendes fékemeltyük ismert alakjával bír és annak vége a rugalmas w kampó mögött a kormányrúdhoz erősíthető. A föntemlített H H1 rudak elrendezése legjobban a 2. és 6. ábrákból látható. Ezen rudak fölső vége az F G keret e csapjaihoz van erősítve és egy alkalmas pontjukon V rúdak segélyével a C sín alsó részéhez csuklósan vannak kötve. A H Hx rudak lehetnek csőszerüek vagy tömörek. Ezen rudakat czélszerű a 6. ábra bal oldalán föltüntetett módon szerkeszteni, a midőn a H rudak két darabból állanak, melyek teleskópszerüen egymásba tolhatók és az X" erős rúgó által tartatnak, mig az X hasadékban csúszó X szög, a rúd részeinek egymáshoz való mozgását határolja. A H H1 rudak alsó vége villaszerű és a hátsó kerék felé kissé meg vannak hajlítva (1. ábra). A villákban a W csigák vannak ágyazva. A H rudak a W csigákat rendesen fölemelve tartják (6. ábra jobb oldal), mely pelyzetben a w kampó mögött levő T emeltyű által tartatnak Hogy a W csigákat működésbe hozzuka T emeltyűtwkampóból kiakasztjuk; ekkor az L rúgó az F G keretet lehúzza, miáltal a H rudak a V támasztórudak által terpesztett állásba hozatnak és a W csigák a földet érintik. Ezen helyzetben a k orr (5. ábra), mely az l fogakba kapaszkodik, az F G keretet fölemelkedésében megadályozza és így a W karikát terpesztett helyzetben tartja. Hogy lökéseket elkerüljünk és a veloczipédnek oldalt hajlását lehetővé tegyük, a H rudakba az X" rúgók vannak alkalmazva. Ha a W karikákat a földről ismét föl akarjuk emelni, akkor csak a T emeltyűt kell a kormányrúdhoz szorítanunk, miáltal az S rudat lenyomjuk (3. ábra) és így az R s 0 emeltyűszerkezetet kilengésre bírjuk, miáltal az N rudak meghúzatnak, melyek miután az h villát (5. ábra) a pontozott helyzetben hozták, előbb a K emeltyű k orrát a C sín l fogaiból kiakasztják és azután az F G keretet az L rúgó ellenében fölemelik. Ugyanezt természetesen úgy is érhetjük el, ha a 3. ábrában föltüntetett emeltyüszerkezetnél az s rudacska által összekötött R 0 emeltyűk helyett csupán az 0 emelyűt alkalmazzuk, mely p forgáspontján túl meg van hosszabbítva és ezen rész S rúddal közvetlenül összekötve. A készüléket úgy állíthatjuk be, hogy a W karikák a földet rendesen nem érintik, hanem a H rudak úgy állnak, hogy a karikák a földhöz közel érnek és csak a kanyarulatoknál érintik azt. SZABADALMI IGÉNY. 2. Veloczipéd oldalt elhelyezett támasztó csigákkal jellemezve azáltal, hogy a H csigatartó rudak egyrészt V támasztórudak segélyével a C függélyes sínhez, másrészt egy, a C sínen csúszó F G kerethez csuklósan vannak erősítve, úgy hogy ezen keret lenyomása vagy fölemelése által a csigák működésbe hozhatók vagy azonkívül helyezhetők.