8552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék acetyléngáz előállítására

- 3 — ti'ális henger hagy meg, szintén -S-nek kell lennie, hogy eldugulás be ne álljon; ily körülmények között: 8 = Hr2 = 21 Ire, miből következik, hogy: r e= 2: Ennélfogva a tölcsér gyanánt működő czentrális cső szélének a külső tölcsértől legalább a lefolyónyílás félátmérő hossza felével kell elállania. A gyakorlatban azon­ban ezen távolságot úgy szabjuk meg, hogy e — r. Az 0 C részeknek nem csak az a hiva­tásuk, hogy a lefolyást elzárják, hanem hogy a kifolyó mennyiséget is szabályozzák, sőt még a lefolyást meg is indítják, ha a szi­lárd, a kifolyó nyílást beboltozó anyag meg­szorulása folytán a carbid bevezetése meg­szűnnék ; Említettük már, hogy a szilárd anyag nem folyik le magától abszolúte megbízható módon, mint valami folyadék, s ha ama törvényt, mely szerint a lefolyás végbe megy, Tresca tanár meg is bírta határozni, úgy mégis gyakran alkalma volt látni, hogy a lefolyás megszűnt, mihelyt a kam­pós szemcsék megszorultak és valóságos boltozatot alkottak, melyet nagyon könnyen meg lehetett bontani, azonban daczára ennek a lefolyást megszüntethette, ha csak a kampós szemcsék összefüggését meg nem bontottuk. Ellnek folytán lehetetlen a szemcsés car­bidnak megszabott és szabályos lefolyását elérni, ha a záró- és bevezetőkészűlék nincs egybekötve olyan agitátorral, mely az anya­got a kifolyó nyílás felé löki és minden szilárd alakúlást megtör, mely az anyagban képződni akart. A jni elosztó hengerünket kúpalakú záró­készülékkel és metsző keresztmetszetű ülő­kével, ellátva erőteljes rugóval, mely zárását biztosítja, két L L emelő mozgatja, melyek­hez a körülményekhez képest 2 vagy 4 S spatula van erősítve, melyek, mint valami földmunkás, egy lapátra való carbidot dob­nak előre, mihelyt a kúp a lefolyó nyílást fölszabadítja. Az emelők aránya úgy van választva, hogy a spatulák kétszer akkora utat végez­nek, mint az 0 C részek és a tölcsérnek ferde V fölületén levő anyagnak oly moz­gását idézik elő a kifolyó nyílás felé, mely mindig meghatározott és mathematice pon­tosan megszabott bevezetést biztosít. Végül megjegyezzük még, hogy a cal­ciumcarbidnak rendszeres bevezetése 1—2 ram. nagyságú szemcsékben homokóra alakú elosztóban a carbidnak mechanikai lökése által biztosítva van, mely carbid az elosztó kúp mozgásában részt vesz, mely úgyszólván kényszeríti a carbidszemcséket, hogy eltérí­tés és torlódás nélkül a megbontó víz felé folyjanak. Gazométer. Minthogy az «acetylenogén» záró szerkezetének működtetésére czélszerűen csakis a fejlesztett acetylengáz nyomását lehet használni, ennélfogva szükséges, hogy ez a nyomás lehetőleg nagy fölületre has­son, ha kellő nagyságú erőt akarunk kapni, hogy az anyagbevezetés ellenállásait le­győzzük. Mindenfajta szelep vagy dugattyú itt tekin­tetbe nem jöhet és kizárólag a gazométer­harang képes oly erőt kifejteni, mely köny­nyen legyőzi azon véletlen zavaró körül­ményeket, melyeket a szemcsés carbid lefolyása előidézni képes. A gazométer harangja e mellett a készü­léknek abszolút biztonságot kölcsönöz. Ez tényleg a legnagyobb szelep, melyet készít­hetnénk, minthogy méretei azonosak a ké­szülék méreteivel. Ez a nyomásszabályozó és 10 egészen 20 cm. víznyomásra van beállítva, azon esetekhez képest, melyeket számba veszünk. A nagyobb térfogatú fejlesztett gáz a harangban gyűlik össze, a nélkül, hogy a nyomás változtatható volna és ha az acety­iengáznak rendellenes elszállása lépne föl, a harangnak egész nyílása szolgálna annak elvezetésére, lehető balesetek elkerülésével. Ezen gazométer segítségével a bevezetés menete a készülékben biztosítva van és mint különösen lényeges és nevezetes ki­emelendő az, hogy a fejlesztés és a fejlesz­tett gáz nyomása pontosan azzal a szabá­lyossági coefficíenssel bírnak, mely eredetileg tervbe vétetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom