8536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg és jég előállítására
- 4 A D hőcserélőnek működése könnyen magyarázható. A B abszorpcziós készülékből hideg folyadék áramlik ki. mely fölmelegítendő. Másrészt az o konczentrácziós üstben forró folyadék van, melyet le kell hűteni mielőtt az az I tartályba vezettetnék. Az által, hogy ezen kétféle folyadékot a D készülékben ellenkező irányban hagyjuk keringeni, még pedig az egyiket a csövek körül fölfelé, a másikat a csövekben lefelé hőkicserélési folyamatot létesítünk és tüzelő anyagot takarítunk meg. Az 1 tartályba tehát hideg, az o konczentrácziós készülékbe pedig meleg folyadékot vezetünk, úgy hogy ez utóbbiban csak annyi tüzelőanyagot pl. szenet fogyasztunk, a mennyi az abszorbeált víznek elpárologtatására szükséges. A D oszlopoknak y hőkicserélő csöveit sík, bizonyos közökben elrendezett és egymás között csövek által összekötött üres lemezekkel is helyettesíthetjük (3. és 4. ábrák). Ezen elemek legegyszerűbben külön-külön két bx (3. ábra) vagy cx (4. ábra) pléhből állanak, melyek kerületükön szögecsek által vannak egymással összekötve. Ezen pléh lemezek közé a 4. ábrában r/1 és e'-el jelölt fémháló van beillesztve, melynek czélja, hogy a vizet állandó mozgásiján tartva, annak falakkal való érintkezési pontjait állandóan megújítsuk, hogy ezáltal a hőkieserélést elősegítsük. Az 5. ábrában föltüntetett vízszintes metszetből ezen lemezeknek elrendezése, valamint az is kitűnik, hogy ily módon igen csekély téren belül jelentékeny hőkicserélő fölíileteket lehet elrendezni. A lemezek összessége az f f f f paralelopipedumot képezi, míg a készüléknek külső gx fala hengeres. A kezelendő folyadék tehát a szegmentalakú lix hx közökbe jutna a nélkül, hogy a hőkicserélésben részt venne. Ennek megakadályozása végett fx fx -nél a lemezcsoportok két oldalán fából vagy bádogból készült falakat rendezünk el és az összes hx közöket homokkal vagy más anyagokkal töltjük meg. Hogy a homok megtartassék, a lix közök alatti i rostély (3. ábra) tömören van foganatosítva. Néhány czentiméter vastag, ezementből vagy más plasztikus anyagból készült réteg a tömítést biztosítja, úgy hogy a folyadék csakis a lemezek között áramolhat át, nem pedig a hx közökön át. A (). és 7. ábrák ezen lemezeknek egy másik elrendezését tüntetik föl. A lemezek ezen . esetben széleiken a jx és kx fémbetét által tartatnak meg bizonyos távolságban egymástól. Az ll csavarok (7. ábra) áthatolnak a lemezeken és a jx kx betétdarabokon és fémes vagy egyéb tömítő anyagok segítségével lehetővé teszik a készüléknek kifelé való teljes tömítését. Az mx mx keretrészek a készüléket belső nyomással szemben ellentállóbbá teszik (7. ábra), de lehet azokat az nx álló csavarokkal is helyettesíteni, melyeknek elrendezése a 6. ábrában van föltüntetve. A folyadékokat, melyekkel hőkieserélést akarunk végeztetni, az o1 ox pl p1 csöveken (6. és 7. ábrák) át vezetjük be, illetve ki. Két-két bádoglemez közé fémszövetet illesztünk, hogy ezeknek a keringő folyadékkal szemben kifejtett ellenállása által a hőkieserélést elősegítsük. Az egyes elemek párosával működnek, a mennyiben az egyikben a folyadékok egyike fölszáll, míg a másikban a másik folyadék lefelé mozog, miközben hőmérsékcsere eszközöltetik. Ily módon számos elemet egyesíthetünk és lehetőleg tökéletes kicserélési fölületeket állíthatunk elő csekély költséggel. A vizet már most sterilizálni és a benne föloldott gázoktól megszabadítani kell. Ezen czélból a vizet a J tartályból az M és qx csöveken át (1. ábra) a C hőkicserélőnek alsó r1 részébe vezetjük, mely épen úgy van berendezve, mint I). A víz a csövekben vagy lemezekben fölszáll, behatol az s1 fölső részbe és a tL csövön át az ux tartályba jut, melyet a vx túlfolyási cső magasságig megtölt. Az ux tartályban egy kígyós cső van elrendezve, melybe az i?-ből fejlődő gőzt ál-
