8514. lajstromszámú szabadalom • Újítások golyós csapágyakon
— 2 szilárdan el van helyezve a* nyalábon, de b1 hüvely a csapágy oldalsó elkopásának kiegyenlítése czéljából csavar által állítható a tengelyen, mint a hogy rajzolva van, és a d ellencsavartok által tartatik meg helyzetében. A bl hüvely és az ellencsavartok között d* aljlemez van elrendezve és ez utóbbinak forgása az által van megakadályozva, hogy a tengelynek egy lapított részébe kapaszkodik. A b b1 mellett e e1 lapos lemezek vannak, melyek küzűl egyegy az agynak vagy / csőnek üres végébe van becsavarva. Az e lemezt e2 szorító csavar tartja és azt csak akkor kell eltolni, ha a csapágy helyzetét a tokban változtatni kívánjuk. Az e1 lemez ellenben a csapágy kopása nak kiegyenlítése czéljából a rajzban nem ábrázolt ék segélyével állítható, mely a lemez mellső lapján az c* nyílásokba kapaszkodik. Ezen lemezt valamely alkalmas helyzetben e3 szorítócsavar rögzíti, míg ez a maga részéről e4 ellencsavartok által rögzíthető. Az f agy, mely a csapágy külső részét képezi, a rajz szerint kívül sima, de lehet az agynak, czéljához képest, különféle alakot adni. Ha például valamely velocipéd agy gyanánt kell szolgálnia, akkor a küllők fölvételére karimák alkalmaztatnak, továbbá toldalékok a gépállvány megerősítésére stb. A találmány szerint a tokban egyszerű g* véggyűrűk és bizonyos számú g3 kettős gyűrűk vannak alkalmazva, melyek mint a rajz mutatja, lerézselt fölületekkel bírnak, úgy hogy a csapágynak a most leírandó módon való meghúzásakor minden központi vagy oldalsó mozgás ki van zárva. Ezen gyűrűk a golyó pályákkal együtt a golyótokot képezik és a kopás kiegyenlítésére oldalt az e és e1 lapok által utánállíthatók. Ezen gyűrűk azon esetben, ha a csapágy kerékre van alkalmazva, a külső f tokkal együtt forognak és pedig az f1 ék közvetítésével. Az el lemez forgatása alkalmával a g* és g3 gyűrűk egyenletesen a H golyókhoz szoríttatnak és a gyűrűk lerézselt lapjai arra szolgálnak, hogy a golyókat jól körpályájukba szorítsák és minden oldalsó és központi kopást kiegyenlítsenek. Minthogy pedig azonkívül g3 gyűrűk hosszirányban szabadon csúszhatnak, azért a nyomás egyenletesen szétoszlik a csapágyon, c golyók az oldalsó nyomások és lökések fölvételére szolgálnak. A csapágy kenésére bármely alkalmas és használatos eszközök alkalmazhatók; a gyűrűk és a golyósínek számát a csapágy nagyságához és a megterheléshez képest tetszés szerint választhatjuk meg. Természetes, hogy lehet az a1 a2 vagy a3 golyópályák valamelyikét vájattal ellátni és a tengelyre erősíteni, ekkor a b b1 hüvelyek és c golyó sorozatok elmaradhatnak. Némely csapágynál egyik helyen nagyobb a kopás mint a másikon. Lánczhajtással ellátott velocipédnél például a hajtóláncz felé fordított oldalon, úgy a hajtókerék csapágynál, valamint a hátsó kerék csapágyánál a kopás a legnagyobb. A 4. és 5. ábrákban ábrázolt berendezések különösen olyan csapágyaknál alkalmazhatók, melyeknél ezen egyenlőtlen megterhelés fönnforog; de nincsenek csupán ilyenekre korlátozva. Ezen két berendezésnél, különösen a 4. ábrában ábrázoltnál, a G tengelynek egyik végére — lánczhajtású veloczipédnél az A lánczkerékhez legközelebb fekvő végre B véggyűrűt alkalmazunk, mely egyszer beállítva, nyugalomban marad és a csapágy rendes utánállítására nem használtatik. A csapágy másik végén az állítható Bl gyűrű van elhelyezve. Az egész egy megfelelő I) tokba van bezárva, melyben belül két E és E1 golyósgyűrűk vannak elhelyezve, melyek a helyet, hogy a csapágy mindegyik végén volnának, úgy vannak elrendezve, a hogy ábrázolva van, azaz: az E1 gyűrű az egyik végén van elhelyezve, míg a másik E gyűrű jobban a csapágy közepe felé fekszik, a végből, hogy más gyűrűk és kúpok bevitele lehetővé váljék, miként a következőkben le fogjuk írni. Az E és E1 gyűrűk a tengelytől szabadon állnak és a tokkal együtt forognak, mely d1 d- karimákkal vagy bordákkal van ellátva, melyek a gyűrűk részére ütközők gyanánt szolgálnak. Az E kettős gyűrű lazán illeszkedik a tengely fölé, míg a G kettős kúp a tengellyel össze van kapcsolva.
