8498. lajstromszámú szabadalom • Többtöltényű puska hengerzávárzattal
záródugattyút visszahúzhatjuk, a mennyiben must ennek X bütyke egj' nem mély horony segélyével F3 -on csúszik. Ezen bütyök ekkor a tokban ismert módon elrendezett s a töltényhüvelyeket kivető töltényvonó-rúdra hat. Miután az X bütyök eléggé elhagyta T3 -at, a határoló Y2 toldatába ütközik, mi által a határoló a kezdeti állásba vezettetik vissza, az X bütyök azonban Y3 horonyra gyakorolt nyomása által a határolót sülyesztett fekvésében tartja meg, úgy hogy a záródugattyút akadálytalanul ismét a záróállásába előretolhatjuk. Ez megtörténvén, a kis d spirális rúgónak a kicsiny, a határoló végében csúsztathatóan elrendezett d1 csapszögnek fejére való behatása következtében a határoló maga fölfelé fordul, mely csapszögnek kinyúló vége a tokon csúszik. Ezen csapszög egyszersmind a határolónak mindkét végállásában való rögzítésére szolgál, és pedig az által, hogy a tok falán lévő két f f1 mélyedésnek egyikébe vagy másikába becsappan; a mint látható, a határoló hátsó végén fölül kissé le van kerekítve, hogy a d rúgó behatását érvényesíthesse. A határolónak mellső végéről az Yú fogantyú nyúl ki, melyet lefelé szorítva, F3 és Y2 annyira sülyesztetnek, hogy a záródugattyút teljesen kihúzhatjuk a nélkül, hogy a puskát előbb el kellene sütni. Hogy a puskát egytöltésű puskaként használhassuk. kell, hogy a határolót mellső állásában rögzíthessük, mivel a záródugattyút ekkor nem tolhatjuk annyira vissza, hogy a magazinnak nyílását eléggé szabadon bocsássa a töltény számára. A határolónak ezen rögzítését sokféle módon érhetjük el. A 41—48. ábrákban szemléltetett példában a határolónak a* hézagolásában (47. ábra) az a csap körül a két c c karimával ellátott b emeltyű mozgatható, mely karimák a b emeltyűnek az ismétlő állásból (44., 45. ábrák) az egytöltésű állásba (41—43. ábrák) való elfordításakor két megfelelő <f g* horonyba tolódnak. melyek a tok falában vannak elrendezve (45., 46. és 42. ábrák). A helyett, hogy a kakas közvetítésével a Z* határoló emeltyűt működtetnék, utóbbit a h emeltyű által, a mint azt a 40. ábra mutatja, a billentyűvel összekapcsolhatjuk és pedig úgy, hogy ezen emeltyű alsó vége csuklósan van a billentyűvel összekötve, míg villás h1 fölső része a ZTM emeltyűkaron elrendezett Zx x TM peczket fogja át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Többtöltényű puska hengerzávárzattal és kakasos elcsattantóval, melynél a töltények a töltővályú alatt lévő dobmagazinban az R rúgó által működtetett A1 hajtókilincsnek A forgási tengelye körül vannak elrendezve és a magazint a töltényvályúval összekötő I) nyílás az egyik oldalon az E E1 E1 hézagolással van ellátva, melybe nyilt záródugattyúnál a hajtókilincs a legfolsőbb töltényt úgy tartja beszorítva, hogy fölső részével a záródugattyúnak pályájába esik. (1—5. ábrák). 2. A magazinköpenynek a tokon való megerősítése a köpeny fólső sarkain elrendezett Bs Bl B6 peczkek és a tok alsó szélén elrendezett G1 G2 G3 bajonetthasíték segélyével (6—9. ábrák) a H rúgóretesz által létesített biztosítással, mely retesz a magazinnak a tokkal mereven összefüggő mellső falának egy fúratábau elrendezve, egy, a köpenyfenékben elrendezett Be lyukba csappan be (5., 6. és 9. ábrák). 3. Az 1. alatt jellemzett többtöltényű puskánál egy irányzék, mely áll egy egyszerű I csapóból, mely egy I2 fogasszektorral egy K hátsó fogaskerékbe nyúl, mely a tok falában ágyazott tengelyét egy A'1 mutató segélyével forgatjuk, a mikor is a mutatónak forgatása a tokon egy, a K1 mutatóval közös tengelyen megerősített L tárcsának a távolságokat jelző L1 körosztályzata szerint történik (10., 11., 12., 14. és 15. ábrák). 4. A 3. alatt jellemzett L korongnak a tokfalán bajonettzár mintájára való megerősítése (11. és 13. ábrák). 5. Az 1. alatt jellemzett puskánál egy K czélgömbnek a puska fölső karikáján való elrendezése, ez utóbbinak a karikán és a puskaágyon áthatoló A'1 haránt-
