8366. lajstromszámú szabadalom • A munkadugattyú és a szivattyúdugattyú által vezérelt kétütemű szénhydrogén-robbanómótor
— 6 — falától kiindulva, egy tengelyirányú, hátrafelé kissé táguló e fúrással bír (14. ábra). A szivattyú hengerének falában két esővezeték f és g foglaltatik, melyek az 1 munkahengerhez vezetnek (15. ábra). Az 5 szívó csatorna a szivattyú hengerét a munkahen gerrel köti össze, úgy hogy a 8 munka. dugattyúnak fölső holtpontjában a szivatytyú a munkadugattyúnak h1 kagylóalakú kivágáson át friss levegőt szívhat föl. A gép működése a következő: Föltéve, hogy a robbanás megtörtént, ez a dugattyút a 15. ábrában föltüntetett helyzetbe löki, mely helyzetben a 3 kipuffogó nyílás kinyílt. A szivattyú dugattyúja ezen helyzetben a g csatornát elzárta, míg az f csatornát kinyitotta, mely csatornán át levegőt szorít a munkahengerbe; ez a 81 válaszfalon áthaladva, a munkahengerben még visszamaradt égésterményeket a kipuffogó nyíláson kihajtja és így a hengert kiöblíti. A továbbhaladó 13 dugattyú most már az f csatornát is elzárja, de az előtte lévő nyomólevegőt az e fúráson át a g vezetékbe ereszti, mely levegő a h tetszés szerinti szerkezetű tokban szénhydrogengázzal telíttetik és azt a munkahengerbe vezeti. Ez a dugattyú fölfelé haladásának elején történik, a midőn a 3 kipuffogó nyílás még nincs teljesen elzárva. A 81 válaszfal előnyös működése abban áll, hogy a hengerbe beömlő robbanókeverék nem képes a még teljesen el nem zárt kipuffogó nyíláson közvetlenül kiáramlani. Mihelyt a 8 munkadugattyú a h tok vezetékét, valamint a kipuffogó nyílást teljesen elzárta, kezdődik a kompresszió és ennek egy bizonyos fokán a c izzócső folytán robbanás, mire ismét expanzió és kipuffogás áll be, stb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A munka- és szivattyúdugattyú által vezérelt robbanómotor, jellemezve az által, hogy a munkadugattyú fölemelkedésének utolsó részénél, valamint lefelé menetének első részében 4 nyílásokat nyit meg, melyek a szivattyúval közlekednek, úgy hogy a muukadugatytyú ezen állásánál az ehhez 90° alatt eltolt szivattyúdugattyú a munkahengeren át friss levegőt szívhat föl, míg a munkadugattyúnak ellenkező állásában, vagyis lefelé menetének végső részén, vagy csak levegőt nyom a munkahengerbe az elégett gázok ki hajtására, (a midőn a robbanó keveréket egy másik szivattyú vezeti a hengerbe), vagy pedig az elégett gázok kihajtása czéljából előbb levegőt és azután robanókeveréket nyom a hengerbe. 2. Az 1. igénypontban föntartott gép egy gyakorlati alakja (1—4. ábra), melynél a 13 szivattyúdugattyú a fölszívott levegő egy részét előbb az 5 vezetéken és a munkadugattyú 9 10 fúrásain át a munkahengerbe nyomja és ezután a szivattyúdugattyújában alkalmazott 14 15 csatornái által a 6 csöveken át is szorít levegőt a munkahengerbe, a midőn utóbbi a robbanóanyaggal keveredik. 3. Az 1. igénypont szerinti gép két munkadugattyúval, jellemezve azáltal, hogy az egyik munkadugattyú kifelé mozgásának utolsó részéu kinyitott nyílások levegőnek befúvására használtatnak, míg a másik dugattyú által kinyitott nyílások kipuffogónyílásokul szolgálnak. 4. Az 1. igénypont szerinti gép gyakorlati alakja, melynél az elégett gázok egy másik hengerbe ömlenek, melynek munkadugattyúja és a szivattyú dugattyúja egymással ellenkező irányban mozognak. 5. A 3. igénypont szerinti gép gyakorlati alakja (8. ábra), melynél egy, a dugatytyúban alkalmazott 12 hornyon át az elégett gázok a kapcsolt hengerből a szabadba ömlenek. 6. Az 1. igénypont szerinti gép változata, melynél a légszivattyú az elégett gázokat a hengerből kiszívja és közvetve levegőt és robbanókeveréket is szív a hengerbe. 7. A 6. igénypont szerinti gép gyakorlati alakja (11. ábra), melynél a 13 szivattyúdugattyú mint hengertolattyú van kiképezve és az elégett gázok fölszívásánál előbb az 53 csatornán csak tiszta levegőt és azután egy
