8210. lajstromszámú szabadalom • Új képlékeny anyag és eljárás annak előállítására
-i Az anyag mintákba önthető és azután műtárgyak, mint pl. lámpaharangok, gyertyatartók, ernyők és egyebek előállítására használható. Az anyag könnyen vágható és nyomás alatt mintákba sajtolható. Ezért gallérok és kézelők stb. előállítására alkalmas. Ha az anyagot fehérre kívánjuk festeni, akkor annak 100 részéhez 20—30 rész czinkoxydot, magnesiát, carbonatot, kaolint, vagy hasonlót teszünk. Az utánzati anyagnak bizonyos fényt azáltal adhatunk, hogy annak 100 kgr.-jához körülbelül 90—100 gr ultráinarint tesziik. Ugyan e czélra indiazinkék és baseli kéknek párisi ibolyával való keverékét is használhatjuk. Ezen keveréket 36 fokos alkoholban föloldjuk, az oldatot átszűrjük és bepárologtatjuk. Az így visszamaradt anyag hideg vízben oldható. Ha az utánzati anyagot kaucsuknak pótlására kívánjuk használni, akkor azt kénantimonnal keverjük. Bőrnek utánzására dohánylét használunk, fekete színt csontkorommal vagy korommal érünk el. Ha az anyagot vízhatlan szövetek előállítására kívánjuk használni, akkor azt okkerrel festjük meg. Ezen szövetnek valamint viaszos vászonnak előállítása a következő módon történik : A 11 hengerre (2. ábra) az alkalmas szövetet fölcsavarjuk, mely egy kalandernek 1 l hengerei által meg van feszítve. A szövetet a P V fölhevített lemezek között vezetjük. Az utánzati anyagot egy gyalugép segélyével finoman megaprítjuk és azután ./-né! a szövetre tesszük, úgy hogy a l' IH nyomólemezek között elvezettetik. A melegnek és nyomásnak behatása folytán az anyag a szövetre tapad. Az egyes lapokból egy folytonos szalagot úgy nyerhetünk, hogy az egyes lapokat végeiken kellően levágjuk és egy ecset segélyével egy oldattal, bekenjük mely oldat 1 rész 90 fokos metyalkoholból. 5 rész acetonból, 2 rész aetherből és 1 /2 rész jégeczetből áll. A végeket egymásra illesztjük és egymással egyesítjük. Ha az utánzati anyagnak erős fényt akarunk adni, akkor egy csiszolt nikkellemezt használunk, melyre egy vastag posztódarabot teszünk. Ezen lemezt az utánzati anyagra fektetjük és ezzel együtt a nyomólemezek között átvezetjük. Az utánzati anyagnak öntése és szálakba való húzása az iparban ismert eszközök segélyével történhetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás egy új képlékeny anyag gyártására szolgáló előkészítménynek előállítására, melynek lényege abban áll, hogy 100 súlyrész faolajat, vagy dióolajat, vagy mákolajat, vagy rapczeolajat, vagy sesamolajat, vagy ökörcsülök-olajat, vagy pistaziaolajat, vagy czetthal-májolajat, vagy barbadenus-dióolajat, vagy laposhalmájolajat, vagy lenolajat, vagy mandulaolajat, vagy krotonolajat, vagy orbánczfű-olajat előbb valamely carbonátnak 00—80 súlyrészével keverjük, és ezen keveréket körülbelül 80-100 súlyrész salétromsavval szétbontjuk, mire a leöntött folyadékot egy 20—50%-osnatriumkalium vagy calciumcarbonat segélyével telítjük és az így nyert szappanhoz valamely szerves vagy szervetlen savból annyit adunk hozzá, míg egy gyantaszerű anyag válik ki, mely a képlékeny anyag előállítására szolgáló előkészítményt képezi. 2. Új képlékeny anyag előállítására való. eljárás jellemezve azáltal, hogy az I. igénypontban föntartott előkészítménynek 100 részét 10—40 rész czinkoxiddal, vagy magnesiával, vagy kaolinnal, vagy okkerrel valamint 40 — 80 rész metyalkohollal, valamely festőanyagnak hozzáadásával vagy anélkül, összekeverünk, erre 2—4 órán át nyugodni engedjük, mire az anyagot hengereljük és melegítés mellett sajtoljuk. 3. Új képlékeny anyag előállítására való eljárás, melynek lényege abban áll, hogy az 1. igénypontban föntartott előkészítménynek 100 részét 50—80 rész gyantával és 80 120 rész alkalmas oldóanyaggal (alkohol, aether, aceton) valamely festőanyagnak hozzáadásával vagy anélkül, összekeverjük és az így nyert anyagot hengereljük és sajtoljuk.
