8197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék falemezek hajlítására

- 2 nyire a deszka a henger falára fekszik, tehát a mennyire a fa a szükséges mérték­ben már meggörbült. Ha tehát a fémszalagot a hengerből annyira kihúztuk, hogy horog­szerű vége a henger hasítékához ért. az ütköző is befejezte a henger körül a maga útját és a deszka, melynek hosszát már előzetesen megfelelően szabtuk meg, a kellő sugár szerint meggörbült és a hengerből eltávolítható. Az eljárás keresztülvitelére szolgáló ké­szüléket a csatolt rajz ábrázolja, neveze­tesen : az I. ábrán oldalnézetben, részben met­szetben ; a 2. ábrán homloknézetben, részben met­szetben ; a 3. ábrán alaprajzban, ugyancsak rész­ben metszetben. A a henger, mely a B alapzatra van szerelve és a C fémszalag kihúzására szol" gáló, a csappanóval ellátott hasítékkal bír. A kellő módon megnyújtott B alapzat át­menő h csavarorsóval van ellátva, melynek segélyével a BL szupportot lehet az alapzat fölött mozgatni. A B1 szupport a C fémsza­lag szabad végének fogvatartására tetsző­leges készülékkel van ellátva, például egy emelő segélyével elzárható és nyitható is­mert szerkezetű szorítókészűlékkel. Az A henger belsejében levő d ütközőt egy ge­renda képezi, melyet két, a hengervégeken egymással szemben álló 1) bütyök tart fogva, ezek a 1) bütykök ismét az K fogas­koszorúkon vannak megerősítve. Eme fogas­koszorúkat a később leírandó módon for­gatjuk. még pedig egy-egy b> csavar segé­lyével. Az 1. ábrán az A hengerben egy F deszka van elhelyezve, mely már körülbelül léiig le van fejtve. A spirális másik félét még a C fémcsík fogja körül, mely a c horog se gélyével a deszka végére fogódzik, míg a deszka másik vége a d ütközőgerendára fekszik. Hogy az ily módon fölhajlítás által elő állított hengerek vagy hengerrészek - ha azokat az A hengerből eltávolítjuk alak­jukat mielőtt további megmunkálásnak vet­nők alá, meg ne változtassuk, a követke­zőkben leírandó tartó-készűléket használjuk. .Az A henger két végén levő, megfelelően kiesztergályozott horonyban egy erős <j ab­rincsszegmentumot helyezünk el. úgy hogy ennek egyik vége éppen az A henger hasí­téka fölött legyen, melyen a C fémszalag megy át. Az abrincsszegmentum annyira benyúlik az A hengerbe, hogy két vége között még egy szabad tér maradjon, mely a d ütközőgerenda, ennek dx kiugrása és 1) bütyke szélességénél nagyobb, még pedig úgy, hogy az abrincsszegmentumot a D bütyök és a d gerenda fölött az A henger­ből szabadon lehet kihúzni, ha az utóbbiak az A hengerben a g szegmentum nyitott része fölött fekszenek. A g szegmentummal párhuzamosan egy második g1 szegmentum van elhelyezve és a h szögvasak segélyé­vel oly módon megerősítve, hogy a kettő között az A henger belseje felé fordult szabad tér maradjon, mely a fölhajlítandó deszka vastagságánál valamivel nagyobb. Ebbe a szabad térbe, vagyis a két abrincs­szegmentum közé, a deszka abban a mér­tékben tolódik el, a melyben azt fölhajlít­juk. A g g1 szegmentumokat az A hen­gerben igen természetesen rögzíteni kell. és ez például a h1 szorítócsavarok és alkal­mas ütköző segélyével történhetik. A g g1 kettős szegmentum mindegyik végén egy-egy k" szorítócsavar van. Ha a deszka fölhajlí­tása befejeztetett, a két végét a h" h" szo­rítócsavarok segélyével a g g1 szegmentu­mok között rögzítjük, és a kész fahenger vagy hengerrész az abrinesszegmentumok­kal együtt az utóbbiakon alkalmazott g" fogantyúk segélyével az A hengerből ki­emelhető. A leírt készüléknél végzendő mechanikai mozgások, nevezetesen a fémszalagnak a hengerből való kihúzása és az iitközőgeren­dák lassított forgatása a két fogaskoszorú segélyével igen természetesen tetszőleges erőforrásból vezethető le és tetszőleges ismert tagok segélyével idézhető elő. Mint­hogy különböző fanemek kezelésénél, vagy ugyanazon fanemből készült különböző szö­vetű deszkáknál a két mozgásnak viszonyát

Next

/
Oldalképek
Tartalom