7981. lajstromszámú szabadalom • Magától záródó gőzelzáró szelep

előfordulható tömítés hiányossága következtében lezáródott a szelep, ha a b dugattyú esetleges tökéletlen zárása következtében az A B1

és B térben a gőzfeszűltség kiegyenlítődött, magától föl ne emelkedjék, a g csatornát és ezen csatornát záró h szelepet alkalmazzuk. Ha az il

csavarorsót lefelé mozgattuk, a gőz a h szelepet elzárta, ha ellenben a csavart fölfelé mozgatjuk és így az a szelepet nyitjuk, a h szelep is kinyilik, (1. az 1. ábrát) de a gőz g csatornán keresztül még sem mehet A térbe, mivel e kibocsátó nyílást b dugattyú elfödi. (10. ábra). Ezen e nyílás kevéssel a dugattyú lemenetele és az a szelep zárása előtt azonban megnyílik. Az A tér az e csövön át friss gőzzel megtelik és ezáltal « szelepet állandóan zárva tartja. Ezen elrendezésnél a g csatorna czélja nem az, hogy a szelep zárását eszközölje, mivel a szelepzárást /' visszacsapószelepen át az A térbe ömlött gőz feszélye eszközli. hanem hogy a magától záródott a szelep esetleges kinyílását megakadályozza. Hogy a szelepet tetszőlegesen állíthassuk be, úgy hogy annak magától való záródása, kisebb vagy nagyobb tömítési hiányoknál vagy csakis csőrepedéseknél történjék meg. az /'l

csavarorsót üregesen készítjük és a b dugattyúval és a szeleppel összekötött i rudat a csavarorsó furatán dugjuk át, fölső végén rugóval látjuk el, mely rúgó irgalmasságát a b dugattyú és a szelep lenyomására szükséges erő nagysága szerint (pl. csőrepedésnél) szabályozhatjuk. (1. ábra). A B1

tér szerepe a következő: Minden expanziós gőzgépnél a gőzbevezető csőben, a gőz feszélye változik és így a gőzfeszély B térben sem ugyanaz minden dugattyúlöketnél, mivel a gőz nem ömlik szakadatlanul a gőzhengerbe. A Bl

tér czélja ennélfogva az, hogy a b dugattyúra ható változó gőzfeszűltséget, — mely esetleg a szelepet elzárná, — kiegyenlítse. Az f1

nyílások, melyek a b dugattyú lemenetele alkalmával, az ezen dugattyú alatt levő gőzt kibocsátják, minden dugattyúlöketnél csak annyi gőzt bocsátanak B1

térbe és annyit bocsátanak ki a Bl

térből, hogy a nyomás állandó, és a gőzvezetőcsőben uralkodó közepes gőznyomással egyenlő maradjon. A b dugattyú nem zárja teljesen légmentesen a b1

hüvelyt. A nem tökéletes zárás czélja. hogy a dugattyú és hüvely közti súrlódás csekély legyen, továbbá az, hogy az A B1 és B térben a gőzfeszély egyenlő legyen, mely így a gép működése alatti gőzfogyasztásnak felelvén meg. a kazán gőzfeszélyénél kisebb lesz, s így a szelep érzékenységét a gőzgép gőzfogyasztásától függetlenné teszi. Az A térrel m és n nyílások által egy tolattyúszekrény közlekedik, (lásd a 2-ik ábrát.) m nyílást, cső által a kazán gőzterével és n nyílást pedig B térrel kötjük össze. Az s tolattyút tetszőleges transzmisszióval, elektromotorral, légnyomással vagy bármily más módon mozgathatjuk. Ezen tolattyú középállásában mindkét m n nyílást zárja, ha lefelé mozog, akkor m nyílást nyitja, ha fölfelé megy n nyílás közlekedhetik a tolattyú szekrénnyel. Az a tolattyú középső állásánál az a szelep előbb leírt működésében semmi változás nem történik, ennélfogva a gép működése alatt A és B1

térben uralkodó gőznyomások ugyanazok maradnak, mint a gőzvezetőcsőben levő közép gőzfeszély. Ezáltal a szelep érzékenysége a gőzgép gőzfogyasztásától függetlenné tétetik. Az s tolattyú föltolása által n nyílást nyitjuk és így A és B teret egymással összekötjük, ezáltal a gőzfeszély mindakét térben hosszasabban egyenlő marad és az a szele]) magától nem záródik, Miután az n nyílás tetemesen nagyobb, mint a <j nyílás és b1

hüvely e nyílása együttvéve a gőzfeszűltség a két térben akkor is közel egyenlő marad, ha az a szelep magától záródott. így ha s tolattyút föltoljuk, a történetesen bezáródott a szelepet a d rúgó behatása által azonnal ismét kinyithatjuk. Ha s tolattyút lehúzzuk, A tér m nyílás által a kazánnal kapcsolódik össze és A térben ugyanazon gőzfeszély fog uralkodni, mint a kazánban. Ezen gőzfeszély annyival nagyobb a dugattyúra ható gőzfeszélynél, a mennyi feszültség veszteséget idéz elő a gőzgép által fogyasztott gőz. Azáltal, hogy