7948. lajstromszámú szabadalom • Villamos óra

— 2 -getni, a hányat a központi óra kalapácsa ütött, ha a központi óra negyedórákat je­lez, akkor a megfelelő kalapács minden ütésnél a d kontaktust érinti, miáltal áram keletkezik s igy a villamos óra G csőn gettyűje a negyedórákat fogja jelezni. Mikor a másodperczmutató az 59. és 60. másodpercz közé jött, e kontaktust érinti, miáltal áram keletkezik és az E villamde­lej delejessé lesz.A villamdelej ekkor a vil­lamos óra H ingáját magához vonzza, a mint azonban a központi óra másodpercz­mutatója a 60. másodperczen túlhaladt és az e kontaktustól eltávolodott, az áram megszakad s a villamdelej elvesztvén de­lejességét H ingát magától elbocsátja. így H inga minden perczben egy ide-oda moz­gást végez. Az inga mozgását C óraszerkezetre visz­sziik át. Ezen óraszerkezet részei: a H inga által ide-oda mozgatott m horgony mely p dob p1 kilincskerekével kapcsolat­ban lévő n horgonykereket forgásában sza­bályozza, vagyis minden perczben egy fog­gal tovább fordulni engedi. A p dob for­gatása K húrra akasztott I súly által tör­ténik. Az n horgonykerék 60 foggal bír s így 60 perez alatt egy fordulatot tesz. p dob tengelyén s és r fogaskerekek vannak, melyek közül s fogaskerék a v óra­mutató u fogaskerekével és r fogaskerék a w perezmutató t fogaskerekével áll kap­csolatban. Minthogy s kerék 60 perez alatt egyet fordúl és s u korekek áttételi viszonya Va, ennélfogva v mutató 60 perez alatt Va-et fordul s így az órákat mutatja. Az r és t kerekek fogszáma egyenlő, ezáltal a perezmutató 60 perez alatt egy fordulatot tesz. Ha az óra lejárt és K húr p dobról le­hengereltetett, a fölhúzás't, vagyis a K húr fölhengerelését a p dobra y forgattyú által hajtott z q fogaskerekek által eszközöljük. Így az I súlyt ismét fölemeljük, mely az n horgonykereket tovább fogja működ­tetni. p dob lazán van a tengelyén, a fölhúzás alkalmával p1 kilincskerék kiakad n hor­gonykerékből, s így az 1 súly nem hatván rá, a fölhúzás ideje alatt nem fogja a mu­tatókat mozgatni. Ezen idő körülbelül egy pereznyi késedelmet okoz az órának. Ezen segítendő, a fölhúzás ideje alatt M kikap­csolót és I) tartaléktelepet vesszük igénybe. D telep két sarkát E villamdelej két sarkával a1 b1 vezetékek által összekötjük, úgy hogy M kikapcsoló által bármikor sza­kíthatjuk az áramot. Hogy a fölhúzás alatti egy pereznyi késedelmet kipótoljuk, M ki­kapcsolóval rövid időre az áramot zárjuk. Ekkor E villamdelej az ingát magához húzza és az áram megszakítása után el­ereszti, így a villamos óra mutatóit egy percczel előbbre viszi. Hogy az óra fölhúzása által okozott ké­sedelmet pontosan megtudjuk, L átkapcsoló­val az l vezetéket a 3 vezetékhez kap­csoljuk, miáltal F csöngettyü a perczeket jelezni fogja. Az óra fölhúzása alatt a p dobnak a ten­gelyén való súrlódása következtében v és w mutatókat visszafelé mozgatja, hogy ez ne történjék, az óramutatók mögé egy peczket dugunk. A villamos óra zenélő ké­szülékének villamos utón való megindító­szerkezetét a 2. ábrában vázoltuk. A villamos órára, alkalmas helyen A1 , csa­tornát alkalmazunk, melynek 0 ajtaja van. Ezen ajtókoz közel P villamdelejt helye­zünk és sarkait 2 és 4 vezetékkel össze­kötjük. Ha a köponti óra negyedórát üt. P vil­lamdelej 0 ajtót magához húzza, miáltal (,> kilincsek a zenélő szerkezetet az ismert módon megindítják. R villamdelej csak ak­kor képes 0 ajtót magához vonzani, ha N csatornába bizonyos pénzdarabot dobunk, mely az ajtó kinyitását megkönnyíti. Ha óránként akarunk zenéltetni, akkor 3 és 4 vezetékkel kapcsoljuk P villamdelejt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A központi óra, jellemezve azáltal, hogy az órákat és negyedórákat ütő kalapá­csok nyelét annyira meghosszabbítjuk, hogy ütés alkalmával villamáram zárása

Next

/
Oldalképek
Tartalom