7945. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dugattyús és forgattyús mótoroknál a csapnyomásnak egyenletessé tételére
- 3 — számára csatornát ásni nem kell. A 11. ábra egy exczentrikus A kereket mutat, melynek exczentriczitása w ékek és csavarok segélyével változtatható. Ugyanis az A keréken a B tengelyre ékelt exczenter van megerősítve. A w részek megoldása után a kereket az exczenteren el lehet forgatni és azután ismét rögzíteni. Az exczentrikus kerekek elkerülése czéljából. bár kisebb hatásfokkal, forgattyúkat is lehet alkalmazni, melyeknek hatályos emelő karja a nagy nyomás ideje alatt kisebb, az expanzió időszaka alatt ellenben nagyobb. A 12. ábrán ily forgattyú legegyszerűbb alakja van föltiintetve. Az E kar az F agy sugárirányú F1 hasítékában van vezetve. Eközben az E kar eltolódását az e horony idézi elő, melybe a G csap fogódzik. Egy más kiviteli módozatot tüntet föl a 13. és 14. ábra. Ennél a fix e horony helyén egy H exczenter van alkalmazva, mely az tj L1 L2 kúpkerekek által hajtva a C forattyú tengelyt ellenkező értelemben forgatja, és I kengyele segélyével a forgattyú kar E részét kifelé, illetve befelé tolja. Hogy a megrövidülésnél illetve a megnyújtásnál föllépő túlságos nagy súrlódásnak elejét vegyük, az E és F részek között A"1 aczélhengerek vannak elhelvezve, mely hengerek az M Ml M2 emelőmú hatása alatt félakkora sebességgel mozognak kereszt irányban, mint az E rész hosszanti irányban. Hogy explóziós motornál ily közbeeső hajtóművet alkalmazni lehessen, csak a H exczentert kell fixnek tekinteni, illetve a 12. ábrán látható kiviteli módozatnál a fix e hornyot exczentrikusan vagy nem körösen alakítani. Ilyen motoroknál, melyeknél a forgattyú csak egy bizonyos útszakaszon végez munkát pld. a pályája 1 U részén; egymásba fogódzó forgattyúk is czélszerűen alkalmazhatók, mint az a 15. és ltf. ábrákból látható. A C" lendítő keréktengely egy hasítékos X forgattyúval van ellátva. Ennek N1 hasítékába az 0 forgattyúcsap fogódzik, mely azonkívül még a hajtórúdfejjel is össze van kapcsolva. Hogy ezt a forgattyú elrendezést kettőshajtású gépeknél is lehessen használni, a C forgástengelyt eltolhatóvá kell tenni. A 19. ábra szerint ez a P vezeték segélyével történik, melyben a Q tolórúd, R emelő- és S exczenter-rúd tolja a C tengelyt ide-oda. A 17. és 18. ábra szerint a dugattyú mozgását ha a forgattyú kar hossza változtatható, eliptikus vagy általában nem körös T T1 fogaskerekek használatával visszük át, a C2 hajtó- vagy lendítőkeréktengelyre. Az A1 forgattyúnak megnyúlása vagy megrövidülése a F segédforgattyú segélyével történik, melyet a C2 főtengelyről a végtelen W láncz mozgat, és mely az N forgattyúval ellenkező értelemben forog. A V forgattyú a kis F1 rúd segélyével hat az O1 főforgattyú csapra. A 20. ábra egy kiviteli módozatot mutat, melynél az N forgattyú szabad végén A'3 segédforgattyú van. A kettő között a kapcsolatot egy csukló létesíti, melynek tengelye a C* főtengellyel párhuzamos. A 21., 22. ábra szerint két egyszerű hatású 1 II gőzhengert lehet alkalmazni, melyek közül / nagynyomású, 11 kisnyomású henger, és melyek oly módon hatnak a lendítőkerék tengelyére, hogy mindegyik egy a találmány szerint szerkesztett közbeeső áttevéssel van kapcsolva. Ekkor az áttevési viszony oly módon választandó, hogy minden egyes motor dugattyúja a lendítő-kerék egy fordulatának 3 /i része alatt működjön, a hátra levő 1 /i rész ekkor az üres menetre esik. így a dugattyúk egy fordulat alatt bizonyos ideig együtt működnek, tehát a gépnek holtpontja nincs. Lehet ezen elv szerint több mint két hengert is együtt működtetni. Az egyes hengerek kettős hatásúak lehetnek, esetleg pedig a compound gépek elve szerint kapcsolhatók, még pedig reczeiverek közbeiktatásával vagy anélkül. A 23.. 24. ábra szerint két nagy és két kis nyomású henger van egymás mögött alkalmazva. Föltételeztük, hogy a gőz a II térből a Ili térbe és innen I V és F-be megy. Ekkor a gőz 17-ban a dugattyú gyors visszafelé mozgásánál hat, hogy Fűben a dugattyú lassú mozgása közben megsűrítse. Az I és VIII tér számba nem jön.
