7942. lajstromszámú szabadalom • Pénztári ellenőrző készülék nyomdával és számlálóművel
— 3 -mintha a 9-es billentyű kissé már le volna nyomva, mi mellett a Z rűd foga a szilárdan álló késnek feszül és a számkerekek is már annyira elfordultak, hogy a papírral az l-os számjegy került szemközt. Most az összegezőmü leírására térünk át, mely az L1 és L2 csapágyak közt van alkalmazva, és a 6.. 7. és 8. ábrákban részleteiben szemlélhető. Az összegezőmü több z számkorongból áll. melyeknek kerületén a 0—9 számjegy sorrendben kétszer van kivésve. Ugyanazon agyon, mely a W tengely körül forog, minden egyes számkoronggal egy-egy 20 foggal ellátott s kilincskerék a számkorong üregében pedig egy-egy e exczenter szilárdan van alkalmazva. Azonkívül minden egyes kilincskerék mellett egy-egy különös alakú és ugyanazon W tengely körül forgó g aczéldarab van alkalmazva. Minden egyes kilincskerékbe 3 kilincs kapcsolódik, melyek közül az a-nak szilárd o forgópontja van. míg a másik b ag aczéldarabra van erősítve, a harmadik c pedig a cl karon van alkalmazva, mely szintén az (> tengely körül forog. A Z rúdon 'a h kampó van alkalmazva, mely a g aczéldarabokon lévő nyújtvány mögé illeszkedik (8. ábra). Ha már most a W tengely nyugalmi állása felé lódul, úgyhogy az M kés az egyik fogról a másikra siklik, akkor a h kampó szintén vele mozog balfelé, még pedig mindaddig, míg a g karok egyikét el nem bocsátja és a legközelebbibe kapcsolódik. Azon g kar tehát, mely épen a h kampóval van kapcsolva, kénytelen lesz a W tengely mozgásában részt venni és ennélfogva valamely billentyű lenyomása vagy elbocsátásánál a kör kerületének annyi huszadrészével elfordulni és visszaf'orogni, mint a mennyi huszadrész e billentyű számjegyének megfelel. A 6. ábrában a összegezőmü nyugalomban, a 8. ábrában a g kar azon állásában szemlélhető, melynél a h kampóba van kapcsolódva és utóbbi által bizonyos darabbal el lett forgatva. A g kar odamozgása alkalmával a hozzátartozó akasztókerék a száinkoronggal együtt állva marad, mivel azt a szilárd á"kilincs fogva tartja. Visszaforgása alkalmával ellenben a b kilincs a kilincskereket a megfelelő számú foggal elforgatja. A c kilincs működése abban áll, hogy az mihelyt a számkorongok egyike a 9 számról a 0 számra ugrik, a legközelebbi magasb rangú tizesnek megfelelő számkorongot egy egységgel tolja előre. Ugyanis a d karon a k nyújtvány van alkalmazva, mely alul szélesebb és a számkorong üregébe nyúlik be és a szomszédos számkoronghoz tartozó e exczenter által emeltetik föl. Ha ezen szomszédos számkorong t. i. az, mely a legközelebbi alsóbbrangú tizesnek felel meg, .9-re mutat, akkor a le nyújtvány éppen az e exczenter legfölső pontján nyugszik. Ha már most a szomszédos korong ,9-ről 0-ra ugrik, a k nyújtvány az exczenter csúcsáról lesiklik, a d kart pedig a 3. ábrában látható laposrúgó lenyomja, előbbi pedig c kilincsével a kereket egy foggal odább tolja. Azonkívül a c kilincs arra is szolgál, hogy a fogaskereket rögzítse és hogy megakadályozza azt, hogy e kerék a kapott lódítás következtében kelletén túl forogjon. Ugyanis a c kilincseken a p ütköző van alkalmazva, mely megakadályozza azt, hogy a kilincs kijebb nyomódhassék, mint a hogy azt a 8. ábra mutatja. Ennek folytán a kilincskerék nem forgatható előre, mindaddig, míg a b kar a 6. ábrában látható állásban tartózkodik. ily módon a z kilincskerekek általában meg vannak akadályozva abban, hogy előre vagy visszafelé foroghassanak. A c kilincs a kilincskereket csak akkor bocsát ja el, ha a d kar a 8. ábrában látható állásba van fölemelve. Hogy tehát csak azon d kar emeltessék föl elegendő mértékben, melynek hozzátartozó akasztókereke forgatandó, e végre a g karon egy exczenteralakú l toldalék van alkalmazva, melyet a le nyújtvány szintén mozgat és eltól, mihelyt a d kar forg tva lesz. V lamely szám kinyomtatásánál tehát mindenekelőtt az egyes számjegyet nyomtatjuk, mely' alkalommal az 1. ábrában jobboldal felé legszélső, az egyeseknek meg-
