7921. lajstromszámú szabadalom • Újítások nagy nyomású, két ugyanazon munkatérben ellenkező irányban működő dugattyúval bíró gázgépeken

— 2 — között ezen szivattyút légszivattyú gyanánt alkalmazhatjuk, és pedig oly esetekben, midőn a levegőt a kellő nyomással szolgál­tató fújtató vezeték nem áll rendelkezé­sünkre, vagy midőn az nem mindenkor áll rendelkezésünkre. A gázt a munkatérbe csak alacsony, pl. 1/s atm. nyomással áramoltatjuk be és a nagynyomású gázgép üzeméhez szükséges nagymérvű gáz- és légsűrítést (pl. lOatm.-ra) csak magában a munkatérben, a két egy­máshoz közeledő dugattyú között fogana­tosítjuk. Az összes égési termékeknek lehe­tőleg tökéletes ki hajtását és ezen léggel foganatosított kihajlásnak a gázadagolástól való időszerű és helyenkénti elkülönítését a gázbeáramoltatás módosulásainak megfele­lőleg azáltal érjük el, hogy a bebocsátást szabályozó B dugattyúval kifelé történt löketének végén két, a hengerfalban köz­vetlenül egymás mögött elrendezett nyilás­sort teszünk szabaddá, melyek közül az első 1 a kihajtó levegőt szállító vezetékkel, a második T az ettől elválasztott gázveze­tékkel van összekötve. Miután tehát a C dugattyú az expanzió tartamának végén a 2 kibocsátónyilásokat szabaddá tette, a másik B dugattyú elő­ször is a légbebocsátó 1 nyilássort és azután a gázt bebocsátó /" nyilássort nyitja meg; a dugattyú visszajárásánál ezen nyilasok fordított sorrendben fognak ismét záratni. Ha a kettős /, 1" nyilássort mellőzzük és csak egy sorral akarunk czélt érni. akkor a gázt a G csőből (2. és 3.) ábrák az L vezetékből táplált K légcsatornába közvet­lenül a munkatér előtt a kormányzott v záróközeg által akként árasztjuk be, hogy a gáz ugyan a levegővel közös 1 nyilaso­kon át, de valamivel későbben jut a munka­térbe. Lehetne azonban az L légvezetéktől teljesen elkülönített G gázvezeték számára külön v záróközeget is elrendezni (4. ábra), úgy, hogy a gáz a munkahengerbe közvet­lenül az 2* nyíláson át ömlik be, mihelyt a dugattyú az 1 nyilást elzárta. Ezen eset­ben az r nyílásoknak fekvése az 1 nyílásé­hoz képest tetszőleges lehet. Hogy csekély fűtőértékkel bíró éghető gázokat is, melyek a világító-gáznál sokkal nehezebben gyújthatok meg, gyorsan, biz­tosan és egyenletesebben égethessünk el, azokat már a munkatérbe való beömlésük előtt, pl. a kisnyomású gázszivattyúban is keverhetjük égési levegővel. A két. ugyanazon munkatérben ellenkező irányban működő dugattyúval bíró, magas­nyomású gázgépeknek imént leírt lényeges egyszerűsítése annál fontosabb, mennél nagyobb mértékkel kell ezen gázgépeknek birniok. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nagynyomású gázgép, melynél az elégés és expanzió befejeztével és miután már 1 nyílásokon át a munkatérnek egyik­végétől a másikig való átáramoltatására friss, sűrített levegőt vezettünk be. a dugattyúknak folytatott távolodásánál, közvetlenül azoknak külső holt állása előtt T nyilássoron át sűrített gázt­vagy gáznak és levegőnek sűrített ke­verékét vezetjük be a munkatérbe, ami után a dugattyúknak közeledése által az azok közé zárt gáz- és légkeverék kellő mérvben összenyoiuatik és a belső holtponton meggyújtatik. 2. Nagynyomású gázgép, melynél az elégés és expanzió befejeztével és miután már az I nyílásokon át a munkatérnek egyik végétől a másikig való átáramoltatására friss sűrített levegőt vezettünk be, ugyan­azon, vagy külön nyílásokon át szabá­lyozott v záróközeg segélyével a munka­térbe gázt, vagy gáznak és levegőnek keverékét vezetjük be, a mi után a dugattyúknak közlekedése által az azok közé zárt gáz- és légkeverék kellő mérvben összenyomatik és a belső holt­ponton meggyújtatik. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdaja Budapestet:

Next

/
Oldalképek
Tartalom