7918. lajstromszámú szabadalom • Fúvóka elrendezés füstemésztő készülékekhez
gőz egyáltalában ki nem áramolhat, mikor a fúvókák többé hűtve nincsenek, tehát csakhamar tönkre mennek. Ez akkor is megtörténik, ha a tüzelő fölösleges gőzpazarlás meggátlása czéljából a gőzvezetéket időnként elzárja. A jelzett okokból eddig teljesen lehetetlen volt a jellemzett tüzelőberendezéseket a gyakorlati használatra bevezetni, sőt ott, hol a füst elégetését üzemzavarok nélkül akarták végezni, ismét a gáz-tüzelésre tértek vissza. A találmány tárgya egy berendezés, melynek az a czélja, hogy a föntebb jelzett hátrányokat, elkerüljük és a fúvókák czélszerű elrendezésével megszüntessük. Ezt oly módon érjük el, hogy a fuvóka-szájat a gőzbevezető-csővel forgathatóan kapcsoljuk össze úgy hogy bármikor, még üzemközben is oly helyzetbe hozhassuk, melyben a tűz hatásának kitéve nincs és hogy másrészt a fuvószájat mindig a kellő helyzetben állíthassuk be, azt megfelelő ütközőkkel látjuk el. A csatolt rajzlapon : az 1. ábra az új berendezéssel ellátott kazán keresztmetszete, a 2. ábra a forgatható fuvókaszájak függélyes keresztmetszete, a 3. ábra fölülnézete. A megrajzolt szerkezetnél föltételeztük hogy a fúvóka hátulról a fűtőtérbe nyúlik, bár a fúvóka az adott viszonyoknak megfelelően ép oly czélszerűen torkolhatna elől, vagy oldalt is be. A megrajzolt kiviteli-módozat olyan, hogy ha a fuvókafejet a fűtőtérből kiforgatjuk, egyúttal a gőzbeömlést is megszakítjuk, míg ellenkezőleg a fúvónak befelé fordításával a gőzbeömlést nyitjuk hogy a tüzelőtérben működésben van, a beömlő gőz kellő mértékben hűtse. A munkás figyelmetlenségből, tehát hibát nem követhet el. A megrajzolt berendezés specziális szerkezete a következő : A g rostély alatt két f. f sín van, melyek a gőzfuvókák vezetésére szolgálnak és a rostély hátsó vége felé lejtősen emelkednek. A fúvókát viselő a csőcsonk a b csaphoz csatlakozik, mely a c gőzvezetékbe iktattot d csaptokban forog. A csapszívnek, valamint a csőcsonknak e, illetve e1 görgői vannak, melyek az említett f, f síneken futnak. A csőcsonknak azonkívül még egyelőre, illetve hátrafelé fordult i toldata van, mely oly módon van elhelyezve, hogy ha a fúvókát a tüzelőtérbe fordítjuk, a h ütközőbe ütközik. A fuvókafej közelében még egy második hátrafelé fordult m ütköző van alkalmazva, mely az n lánghíd hátsó föliiletére fekszik és így a fúvókának a kellő helyzetben való rögzítésére szolgál. A c cső hátsó vége az o kötéssel oldható módon van a p fő vezetőcsővel kapcsolva, mely vagy hajlékony (csuklós-cső, aszbesztcső) vagy merev lehet. Hogy továbbá a hamukihúzó-ajtón és a hamuaknán át nagyobb légmennyiségnek a füstcsőbe való bejutását meggátolhassuk, egy q ajtót alkalmazunk, mely a levegőnek ily úton való haladását meggátolja. Az ajtónak a fúvókák ki, illetve betolatásánál való nyitását és zárását a fűtő álláshelyéről alkalmas mechanikus tagok segélyével végezheti. A leírt berendezés hatásmódja a következő : Ha a fúvókát a tüzelésbe akarjuk bevezetni, az egész berendezést az f vezetősínen hátratoljuk. A mozgás utolsó szaka alatt az e1 e1 görgők a sínek lejtős végén állanak, míg az i horog a h ütközőbe fekszik. A továbbmozgásnál az a cső i körül forog mindaddig, míg az m ütköző az n lánghíd hátsó föliiletébe nem ütközik,a fúvóka (és evvel a rostély fölött keletkező gőzfátyol is) mindig pontosan ugyanazt az állást foglalja el. A fúvókák emez előremozgásánál egyidejűleg az a cső forgása következtében a gőzcsap is kinyílik, úgy hogy a gőz kiáramolhat, a mint a fuvókafej munkahelyzete emelkedik. A fúvókát ebben a helyzetben a rajzlapon külön föl nem tüntetett eszközökkel is lehet biztosítani, hogy a készülék véletlenül gyorsan visszafelé ne mozoghasson. Ha a fúvókákat a tüzelésből kihúzzuk, ugyanez a folyamat fordított sorrendben megy végbe, t. i. a c cső visszahúzásánál a fúvóka az/"vezetősínek lejtős fölületén lefelé csúszik, a c bevezetőcsővel szemben
