7908. lajstromszámú szabadalom • Áttevési mechanizmus dugattyús mótorok számára
át. mely az U himba egyik végéhez van kötve, másik vége pedig a C\ csuklósrúddal a második JJ1 kilincsemelőhöz, mely a D emelőhöz hasonló módon az b\ fogaskerék, f\ kilincs és korong segélyével hajtja az F tengelyt. Látni lehet, hogy a dugattyú fölfelémozgása közben a D kilincsemelő, a, dugattyú lefelé-mozgása közben pedig a I)1 kilincsemelő forgatja az F tengelyt a nyíl értelmében, míg a I)1 , illetve D emeltyű üresen jár. Ebből kitűnik, hogy a gép bármely helyzetben indul és hogy holtpontja nincs. A kettőshatású munkahenger legegyszerűbben a B keresztfejről kormányozható, a megfelelő berendezés pl. tolattyús vezérmű esetére a 4. ábrából tűnik ki. A B keresztfej a b bütykével kevéssel az előtt, hogy az egyik vagy másik végállásába jut, egy kis kettőskarú R R^ kormányemelő végébe ütközik és ennek elforgatásával, mint az a 4. ábrából kitűnik, az S kormánytolattyú átváltását idézi elő, még pedig a T rúdra erősített t és t± kormánybütykök közvetítésével. A 4. ábrán a dugattyú fölfelé menetét kezdi meg, a beömlés alul, a kiömlés fölül történik. Rövid idővel az előtt, hogy a duggatyú a legmagasabb pontjához jutott a B keresztfej b szöge az R kormányemelőbe ütközik és ezt a nyíl irányában elforgatja. Ennek következtében az utóbbi a T rúd fölső t bütykére ütést gyakorol, a rúd lefelé mozog, tehát a tolattyú oly módon áll át. hogy a gőzbeömlés fölül megy végbe és a dugattyú lefelé mozog. Mielőtt a dugattyú a legmélyebb helyzetébe jutna, a keresztfej a vezérművet az előbb leírthoz hasonló módon, de ellenkező irányban működteti. Evvel a mótor teljes működési módját leírtuk és a leírásból világosan kitűnik, hogy a gépet főleg a fölváltva működő D D1 kilincsemelők jellemzik, és hogy a vezérmű maga lényegtelen. Azonföliil a leírt himba-mechánizmus helyett egy második munkahengert is lehet alkalmazni, mely esetben a dugattyúk ellenkező értelmű mozgást fognak végezni, vagy pedig lehet a hengereket az ikergépek vagy a Woolf-féle compound-rendszer szerint is kapcsolni. Szerkezeti tekintetből megemlítjük még. hogy a D D1 emelők a g g1 kilincsek és E E1 lcilincseskerekek helyett az F tengelyt is körülfogva, közvetlenül is viselhetik a g2 szorítópofákat, melyek a D illetve D1 emelő fölfelé lengésénél az F tengelyre ékelt E2 korongra nyomást gyakorolnak és így az F tengelyt forgásnak indítják, a tolórudak visszafelé mozgásánál ellenben lazán csúsznak az E% korongon. Végül a készüléket sokféleképen lehet módosítani, anélkül, hogy ez a találmány lényegét érintené. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Emelősmótor, lényegében egy A munkahenger által jellemezve, melynek ide-oda mozgó a dugattyúja egy lengő 1) kilincsemelőt hajt, mely az E G g vagy E2 g.2 kilincsáttevés segélyével egy F tengelyt indít forgásnak, mely tengelyről II II fogaskerék-áttevés és esetleg több L .1/ szíjáttevés segélyével visszük a hajtóerőt az A tengelyre át. 2. Az 1. alatt jellemzett motornál a második 1» kilincsemelő alkalmazása, melyet az A munkahengerrel az ü himba vagy egy második munkahenger hajt és a D kilincsemelővel ellenkező irányú mozgást végez. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.
