7890. lajstromszámú szabadalom • Golyóhengerlő gép
— 2 — az alsóval ellenkező irányban lejt; ezen fölületek közé a J ékek vannak beillesztve, melyeknek oldalas állását a K csavarok segélyével szabályozhatjuk, míg az L csavarok a szelenczéknek fölfelé való elmozdulását gátolják. Ezen szerkezet segélyével a korongok középpoutjai közötti távolság pontosan szabályozható és beállítható. A D korongok kerületeiken a félgömbalakú d mélyítések mintegy fokozva vannak, mely mélyítések mindkét korongon azonos számban vannak elrendezve. Ezen mélyítések a 4. ábrában föltüntetett korongnál teljesen körül vannak véve vágó élekkel, úgy hogy a közéjük illesztett izzó rúd, ha a két korong egymást érinti, gömbökké formáltatik. A két korongot akként is állíthatjuk be egymáshoz, hogy azok nem érintkeznek, mely esetben a gömbök a d1 lemez által összeköttetésben maradnak (6. ábra). Lehet azomban két-két szomszédos mélyítést a d2 csatorna által is összekötni (5. ábra), úgy hogy ha azután a korongokat egymást érintve állítjuk be. a golyók a d% szálakkal összekötve kerülnek ki a korongok alól (7. ábra). Az A és A1 tengelyekre azoknak a B és B1 szelenczék közötti részére az M és N fogaskerekeket szereljük és ékeljük föl. Az M fogaskerék mellett az M1 segédfogaskerék foglal helyet, mely az m sík résszel bir, melyre az m1 nyakrész van ráillesztve. A kúpos végű m2 csavarok sugárirányosan vannak keresztül dugva ezen nyakrészen és az A tengelynek kúpos a1 liézagolásaiba nyúlnak. Az m2 csavarok középvonalait képező sugaraknak távolsága valamivel csekélyebi) az a1 mélyedéseknek középpontján átfektetett sugarainál. Ezen szerkezet következtében a segédkereket az egyik csavarnak megeresztése és a másiknak meghúzása által a kerület irányában forgathatjuk. Ugyanezen czélt azáltal is érhetjük el, hogj' a csavarok középvonalai közötti szögtávolságot nagyobbá tesszük. Az N kerék fogainak egymástól való távolsága egyenlő az M és Ml kerekek fogainak kombinált távolságával. (10. ábra) úgy hogy az N kerék egyidejűleg mindkét kerékkel kapcsolódik. Ezen berendezés lehetővé teszi a foghézag használat közben való növekvésének kompenzálását és a kerekek lötyögésének meggátolását, a mi annál fontosabb, mivel a foghézagnak ezen tágulása meggátolná a I) korongok d mélyítésének pontos egybevágását. Ha a fogaskerekek használatuk közben lötyögni kezdenek, az ML segédkereket a fönt leirt módon az M kerekeknek forgásával ellenkező irányban elmozdítjuk. Ezáltal ugyanazon hatást érjük el, mintha az M kerék fogait szélesbítenők t. i. hogy ezen kerék elhasználódásának befolyását megsemmisítjük. Az M és ML kerekeknek kölcsönös állását az ilyen kompensáló megigazítás után a 10. ábra mutatja. Az A és B tengelyek a központos hosszíránj-ú a2 és a3 fínatokkal bírnak; az a2 fúrat egyik végén az 0 vízszállítócsővel közlekedik, mellyel az alkalmas kapcsolás segélyével van összekötve, míg ugyanazon fúratnak másik vége alkalmas kapcsolások és az O1 cső segédével az «3 fúratnak ugyanazon oldalon lévő végével közlekedik. Az így alkotott vezetékben a tengelynek és a rajtuk levő csapágyaknak hűtése czéljából vizet keringtetünk. A Q vezeték, mely a gépoldalra van csavarolva, az li rúdnak a korongok közé való vezetésére szolgálnak. Az A1 orsónak hajtására megfelelő fogaskereket rendezünk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyó-liengerlő gépek jellemezve vágó szélekkel övezett félgömbalakú esetleg d2 csatornák által összekötött d kerületi mélyítésekkel bíró I) hengerlő korongoknak elrendezése által. 2. Az 1. alatt jellemzett gépeknél az együtt működő I) hengerlőkorongok A és A1 tengelyei középvonaltávolságának szabályozására egy berendezés, jellemezve azáltal, hogy ezen tengelyekre szerelt B és B1 szelenczéket ellenkező lejtősségű fölületekkel látjuk el, melyek közé megfelelő lejtősségű J ékeket illesztünk, mely utóbbiak végeikre beható K csavarok segélyével hosszirányosan elmozdíthatók, miáltal a B és B1 szelenczéknek és
