7874. lajstromszámú szabadalom • Ampére-óraszámláló
— 424 — föl, melyben kettős kúp helyett egyszerű kúp vagy ék van alkalmazva. A 4. és 5. ábrák két foganatosítási alakot mutatnak, melyeknél a rúgóknak elállítására végnélküli csavarok használtatnak. Valamennyi ábrán a az ingát, b1 és b- a két hosszú, gyönge gyorsítórúgót, f a tekercset és e ennek magját jelöli. Az l: ábrában a két b1 és b2 gyorsítórúgó mindegyike könyökében a c csap körül forgathatóan ágyazott c1 és c2 könyökemeltyűhöz van erősítve. A két forgási pontjával egy síkban fekvő könyökemeltyű egyenlő hosszú karjait egymással szembe fordítja, melyeknek a r3 görgőkkel fölszerelt végei között a magnak fölső rúdalakú d meghosszabbítása két hegyükkel egybeérő keskeny, egybevágó d1 d'1 kúpból vagy ékből képezett végével eltolódik, olyformán, hogy a fölső d2 kúp vagy ék fölső, az alsó d1 az alsó emeltyűkaroknak görgőire hat. Rendes áramerősségnél a két kúp csúcsának összeköttetési pontja az emeltyűknek forgási pontjával egy síkban fekszik és a két kúp (ék) a kis görgők között egyenlő keresztmetszetekkel bír. Ha az áram már most növekszik, úgy a tekercs a magot mélyebbre húzza és a d1 d'1 kúpok fölfelé tolódnak el. d1 az alsó emeltyűkarokat széttolja. míg d2 a fölső emeltyűkarokat ugyanazon mérvben befelé sülyedni engedi: a b1 és b2 rúgok végeikkel tehát ennek megfelelően közelebb állíttatnak az ingához. Ha áram csökken, úgy a tekercs a magot ennek önsúlya alatt sülyedni engedi és a dL és d2 kúpok (élek) fordítva működnek, úgy hogy a rúgók az ingától elmozdíttatnak. Az ábrának baloldalán az ingának a bl rúgóra gyakorolt behatása szakadozott vonalakkal van föltüntetve. Az e mag fölső és alsó rúdalakú d d3 meghosszabítása segélyével fölül és alúl függélyesen van vezetve a g <j vezetékekben. A 2. és 3. ábrák egyszerű módosítások, a mennyiben a 2. ábrában lefelé, a 3. ábrában fölfelé irányuló e1 és ea egykarú emeltyűket alkalmazunk, minek következtében az e magnak d meghosszabbítása egyszerű kúppá vagy ékké van alakítva, mely az első esetben d1 csúcsával, a második esetben d-1 alapföliiletével mutat fölfelé. Az emeltyűket itt a c4 rúgók tartják a kúphoz szorítva. A működés módja ugyanaz, mint a kettős kúpnál. A 4. ábrában a két c1 és c2 könyökemeltyűnek alsó szárai derékszögűén vannak behajlítva, úgy hogy azok egy vízszintes síkban feküsznek, mely száraknak végei a c6 félanyákká vannak alakítva; a két anyafél az i i1 csapágyakban állva ágyazott h végnélküli csavarnak menetébe nyúl, mely a k k1 kúpkerekek segélyével az m m1 csapágyakban fekve elrendezett l tengellyel van összekötve. Az l tengelyen ül az n csiga, mely az o zsinór vagy láncz által az f tekercsnek alsó ds meghosszabbítása által ^-ben függélyesen vezetett e magjával van összekötve. A láncznak másik végére egy. a rajzban föl nem tüntetett ellensúly van függesztve. A magnak a tekercsbe való húzásánál a h csavar úgy forgattatik, hogy a két emeltyűszár lehúzatik és ennek következtében a b1 és b2 rúgók fölső végeikkel az inga felé forgattatnak. Ha az áram csökken, úgy az ellenkező hatás fog beállani, a mennyiben az ellensúly az n csigát megfelelően visszaforgatja. Világos, hogy ellensúly helyett az n csigával órarúgót vagy csavarrúgót is köthetünk össze, mely aztán a magnak vonzása által megfeszíttetik. Az 5. ábrában a két b1 és b2 rugónak csavarhajtás segélyével eszközölt elállítása kissé módosított alakban van föltüntetve. A c1 c2 emeltyűk egykarú, alsó végükön a c csap körül forgatható emeltyűk, melyeknek egyikét a jobbmenetű h1 csavar, másikát a balmenetű h2 csavar állítja el, a mennyiben ezek a c5 anyákban működnek, melyek az emeltyűkkel szilárdan vannak összekötve. Ezen két csavar egy közös l1 tengelyen fekszik, mely mint a 4. ábrában, az n csiga és o zsinór vagy láncz segélyével van az f tekercsnek e magjával összekötve. A működés ugyanaz, mint azt a 4. ábrára való vonatkozással leírtuk. Az ingának az áram által való, a b1 b3 rúgók segélyével eszközölt befolyása lehe-
