7873. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gyújtó- és oltókészülék

— 416 — zárásánál a beömlési nyílás a kiömlési nyílástól el van különítve, miután az előbbi x és az utóbbi y kimarás elé jut. A gyújtóberendezés egy, a V fémtokkal összekötött Z1

fémgyújtóesőből és egy elszigetelt Z gyújtórúdból áll, melyek platinvégekkel vannak ellátva. Z gyújtórúd ZL

csővön belül izolálva eltolható és alsó végén egy, a V tokon izoláltan megerősített m lapos rúgó által akkép van lefelé húzva, hogy a két platinvég érintkezik. Az elektromos áramnak, melyet egy külön fölállított battéria szállít, hozzávezetése az által történik, hogy az egyik vezetéksodrony P szorítóhoz, a másik a fémből való gázhozzávezetéshez csatoltatik. Az áram P-től A elektromágneshez megy, innen a V toktól izolált m lapos rúgóig, mely a toktól szintén izolált Z üreges gyújtórúddal kapcsolatban van, mely utóbbi az áramot az azt izoláltan körülvevő Z1

gyújtócsővel közli, honnan V torkon és a vele összekötött gázvezetéken át a battériához visszatér, m izolált lapos rúgó egyúttal a horgony számára a nyugalmi állásban támaszul szolgál. A készülék működési módja a következő: Az áram zárásánál (3. ábra) a két B és C horgony A elektromágnestől vonzatik, mi által 11 körtolóka B horgonnyal K továbbítókilincs segélyével a csapon az óramutató irányában forgattatik és a csap záratik. A gyújtóberendezés itt nem jön működésbe, miután K továbbítókilincs i toldat (1. ábra) által fogva tartatik és ez által a horgonyok nem tudnak teljes kilengést végezni, mi által F kar Z gyújtórúdat nem érintheti és nem emelheti. Az 11 körtolókán mégerősített g peczek (1. és 2. ábra), mely az alaplemez S hasadékában mozog, mutatókészülékiil szolgál és támasztékul a körtolóka számára, valamint a tolókának kézzel való nyitására és zárására üzemzavar esetében. Ha az áramot nyitjuk, akkor a horgonyok, a mint a 4. ábrában láthatni, G ellensúly által az elektromágnesről leemeltetnek és K szállítókilincs c rúgó behatása alatt lefelé menetelénél b csaphoz szoríttatik. A mint már kiemeltetett, c rúgónak itt lényeges befolyása van; középső helyzetében van, azaz indifferens, ha a csapok vízszintesen fekszenek, K emeltyűt jobbra nyomja, ha a emeltetik, azaz a csap nyittatott és balra szorítja, ha a csap záratott. Ha az áram a leírt folyamat szerint ismét záratik, akkor, a mint az 5. ábra mutatja, K továbbítókilincs által b emeltetik és a körtolóka az óramutatóval ellenkező irányban forgattatik, tehát a gázbeömlés megnyittatik. Miután a horgonyok most teljes kilengésüket végezhetik, az F kar Z gyújtórúd alsó részét érinti, ezt emeli és a platinvégeken keletkező nyitási szikra előbb a kicsiny ismert gyújtólángot gyújtja, mely ismét az izzólángégőtől kiáramló gáz meggyújtását eszközli. A gyújtóberendezés működtetése által az áram megszakíttatik. B és C horgonyok szintén leemeltettek és K továbbítókilincs lefelé mozgott és c rúgó behatása folytán lefelé menetnél a-hoz jut. F kar Z gyújtórúdtól eltávolíttatott, úgy hogy Z gyújtórúd és Z1

gyújtócső platinkontaktusai ismét egymáson nyugszanak. Ebből kiviláglik, hogy áramzárásnál a tolóka nyittatik, illetve záratik a nélkül, hogy a gyújtóberendezést befolyásolná és a 3. ábrában a tolóka zárva van és a gyújtóberendezés működésen kívül van ábrázolva, a 4. ábrában a nyugalmi állás zárt tolóka mellett és végül az 5. ábrában a tolóka nyitva és a gyújtókészűlék működésben van ábrázolva. Ezen szerkezetnél előforduló újítások és előnyök a következők: 1. A mozgatómechanizmus sajátságos szerkezete által, mely különösen a 3., 4. és 5. ábrában van ábrázolva, a korongtolattyú és gyújtómechanizmus különböző mozgási módjai legegyszerűbb úton eszközöltetnek. 2. Egy kettős B és C horgony alkalmazása által oly gyújtókészűlék létesül, mely a csap mozgatóberendezésétől, valamint a Z és Z1

rúdak kiterjedését okozó fölmelegedéstől függetlenül működik. 3. A horgonyoknak a 3. ábrában ábrázolt kilengésmegrövidítése folytán a csap zárásánál ütés, a kinyitásnál nyikorgás hallható, és így ellenőrizhetjük, vájjon a csap zárva vagy nyitva van-e.