7865. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves teljes áramú kazán

— 2 — elválik, mely utóbbi a hátsó D tartályon keresztül ismét a vízcsövekbe vezettetik vissza. Ha valamely kazán több ily egymás mellé sorozott elemből áll, úgy ezekben a most leírt folyamat ismétlődik és mivel az elemeknek úgy gőz-, mint vízterei egymással az f és .9 csövek által közlekednek (I. ábra) úgy egyrészt nyomáskiegyenlítés, másrészt egyenlő vízállás fog beállani, ugy hogy az egymás mellé sorozott elemek úgy hatnak, mint egyetlen egy kazán. Az ily, elemek tetszőleges számának egymás mellé sorozásának lehetősége és az elemtipusoknak különböző meghatározott csőhoszszak (pl. 3, 3,5 méternyi vízcsövek) számára való megállapítása által módunkban áll, bármily nagyságú kazánt azonnal összeállítani. Az ily egy vagy több elemből álló gőzkazánt mindenkor könnyen és gyorsan nagyobbítjuk egy vagy több elemnek egyszerű becsatolása által. Ilyformán lehetővé van téve, hogy változó üzemnél, mint pl. villamos müvek gőzkazántelepeinél a gőzfogyasztásnak szükséges változásait az elemeknek be- vagy kikapcsolása által eszközöljük. Ezen esetben mindegyik kazánelemet tüzeléssel látjuk el, mely a szomszédos elemtől falazat által van elválasztva, úgy hogy mindegyik kazánelemet a gőzfogyasztás emelkedése mérvében a kellő időpontban vehetjük üzembe és működtethetjük a már üzemben lévő elemekkel együtt. Négy vagy több elemből álló kazánoknál a tüzelést a hőnek lehető legnagyobb kihasználása czéljából előnyösen a 3. ábrában föltűnte tett módon foganatosíthatjuk. A h rostélyt ezen esetben középre helyezzük és mindkét oldalon falazott i nyelveket rendezünk el, melyek a legszélső elemeknek B vízcsövet a belülfekvőkéitől és közvetlenül fűtöttekéitől elválasztják. Ezáltal azt érjük el, hogy a tüzelésnek sugárzó hőjét a szélsőelemek számára értékesítjük, a mennyiben a tűzgázoknak a k kéménycsatornához való útjukban ezen elemeknek vízcsöveit is körül kell áramlaniok. Az elemek akként készülnek, hogy a B vízcsöveknek keresztmetszete megközelítőleg egyenlő az összekötő csőtoldatok keresztmetszeteivel és a fölső kazánnak vízkeresztmetszeteivel, úgy hogy mindegyik ily elem rendkívül hatásos gőzfejlesztőt alkot, mivel a vízkeringés a kazánnak minden részében akadálytalanul mehet végbe; a mi a lehetőleg intenzív gőzfejlesztésnek főkelléke. Az egyes kisebb, beszögecselt vagy behegesztett fenékkel bíró C I) víztartályok természetesen sokkal nagj'obb ellenálló képességgel bírnak, mint a közönséges széles vízkamrák, különösen ha laposra nyomott csövek által képeztetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízcsöves gőzkazán, jellemezve egynemű kazánelemek által, melyek egy A hosszkazánból és egy evvel a C 1) víztartályok által összekötött B csöves kazánból állanak és melyek mindegyike már önmagában is üzemképes kazánt képez és melyek tetszőleges számban egymás mellé sorakoztatva, gőz- és víztereiknek összekapcsolása által egyetlen egy gőzfejlesztőt képeznek. 2. Elemek az 1. alatt jellemzett kazán számára, melyek f és g gőz- és vízösszekötő csövekkel fölszerelt A hosszkazánból és ez alatt elrendezett ferdén fekvő B vízcsőnyalábból állanak, mely utóbbi végeinél C 1) víztartályok által van az előbbivel összekötve, melyek közül a hátsó egy K iszapgyűjtővel köthető össze. 3. Az 1. alatt jellemzett kazánnál C D víztartályok az A hosszkazánok összeköttetésére mindegyik elemnek B vízcsöveivel, mely tartályok « csövekből állanak, melyek a vízcsöveknek beillesztési helyein nyomás által sík fölületüekké (mint a ti. ábrában c-nél), vagy síkoválisakká (mint a 0. ábrában d-nél) alakíttatnak és melyeket esetleg az K iszapgyűjtő számára <• csőtoldattal láthatjuk el. 4. Az 1. alatt jellemzett kazánnál Cl) víztartályok, melyek egy h kamrából és egy