7860. lajstromszámú szabadalom • Hydrocarbur elgőzölögtetése által előállított hordható és hygienikus izzófény világítás

— 2 -hasonlóból. Az A párolókamrából fölszálló gázok a D sisakot elérve csak a kis c lyukon távozhatnak el, miután pedig a kamrában magas nyomás uralkodik, erős sugárban fognak kiáramlani, mint egy forrasztólámpánál. Az A lemez biztonsági szelepként szerepel, mert oly vékony, hogy ha lámpa belsejében uralkodó nyomás bizonyos határt átlép, akkor a lemez ki lesz nyomva és a gázok szabadon eltávozhatnak. Az M nyílást teljesen szabadon lehetne hagyni, azonban a lámpa szabatos működésének elérése czéljából föléje még egy P fal lesz alkalmazva, melyen egy kúpos nyílás van készítve s ebben egy kúpos V szelep van elrendezve. Ezen szelep függélyesen lesz vezetve és a következő módon működik. Ha a lámpa működik, akkor az A kamrában levő nyomás elég nagy arra, hogy a V szelepet fölemelje és így a szénhydrogéngázok ekkor a 1) sisakba jutnak. Ha a lámpát kioltjuk, akkor bensejében a nyomás csökken és a V szelep bezáródik, úgy hogy a szénhydrogéngázok többé el nem távozhatnak. Az A párolókamrát maguk a B tartályban levő szénhydrogéngázok hevítik, mely czélból a következő berendezés lesz alkalmazva: A D sisakból f-nél egy k cső ágazik ki, melybe egy Q szelepház van iktatva és az TJ lámpába torkollik. A Q szelepnek leírása előtt megjegyezzük, hogy a le csövet akként kell elrendezni, hogy abba a gázok csak I) sisakon át juthassanak. Az TJ égőbe jutó gázok tehát ugyanazon hatásoknak vannak alávetve, mint a c nyíláson kiáramló gázok. Ha már most a V szelep zárva van, akkor az U lámpa is elalszik és ennek újból való meggyújtása czéljából egy kis láng segélyével, melyet czélszerű egy kevés alkohol elégetése által előidézni, az A kamrát föl kell hevíteni, hogy a benne levő gázok fölmelegítése következtében a szelep ismét kinyíljék. Amint az az 1. ábrán pontozott vonalakkal jelezve van, a k cső közvetlen az A kamrából ágazhatik ki; ezen esetben az TJ égőt könnyebben lehetne ugyan meggyújtani, de a biztonság kisebb lenne, mint a másik elrendezésnél. A Q készülék, mint az az 1. ábrában látható, a k csőbe közvetlenül az A kamra mellett van beiktatva, lehet azonban más helyen is e csőbe iktatva. A 2. ábrában föltüntetett szelep szerkezete a következő: A k csőből jövő szénhydrogéngáz a Q1 szelep házába jut, melyből egy kúpos csatornán át távozhatik. Előbb a gáz egy szűk kúpos s térbe jut és innen g szájrésznek cx

hajszálcsövébe. Ezen hajszálcső az n szeleptesten ülő i tű segélyével többé vagy kevésbbé elzárható. Az n szeleptest egy vékony h csavarrúgó által oly helyzetben tartatik, hogy a k csőből a Q1

szelepbe hatoló gáz csak a kívánt mennyiségben juthasson az s térbe. A h rúgó az m orsó és a p tömítőszelenczén átnyúló p csavar segélyével pontosan beállítható. Ha a szénhydrogéngázok t'eszélye bizonyos nagyságot meghalad, akkor ez az n szeleptestnek kúpos a1

részét a e1

nyílás felé szorítja, minek következtében a gáznak szűkebb útja lesz, ha ellenben a nyomás csökken, akkor a h rúgó e nyomást legyőzve jobban kinyitja az 6 teret és egyidejűleg a szűk c1

nyílást az i tű visszahúzása által jobban szabaddá teszi, minek folytán a gáz könnyebben és nagyobb mennyiségben juthat az TJ égőhöz, úgy hogy ennélfogva a gázképződés erélyesebb lesz. A Ql

szelep tehát egy igen érzékeny és biztosan működő szabályozót és egy úttal biztonsági szelepet is képez. A 3. ábrán föltüntetett Q szelep abban különbözik a 2. ábrabeli Ql

szeleptől, hogy a p1

tömítőszelencze helyett egy vékony t lemez van alkalmazva, és hogy az m1

orsó beállítása a t1

csavaranya segélyével történik. Mint az az 1. ábrán látható, a g fejrész helyett lehet egy szűk c2

nyílással ellátott t2 lemezt is alkalmazni, a nélkül, hogy a működés módja ez által megváltoznék. A B tartály egy Y csavarral lesz elzárva, mely kúpos végével a megfelelő nyílást i légmentesen zárja, és hogy a robbanás