7847. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos jelfogóknál és ezekhez tartozó részeknél
— 2 — kerületén egyenletesen fogakkal van ellátva, melyekbe a d2 horganyemeltyü d3 kilincse fogódzik és ezáltal az F és F1 kerekeket forgatja. Az F és F1 kerekek ezenkívül még /2 és f3 zárókilincsek hatása alatt állanak, melyek a kerekeket a megfelelő időben fogva tartják és szabadon bocsátják. Az f2 kilincs az F kerék fogaiba, az f2 kilincs pedig az F1 kerék egymástól bizonyos meghatározott távolságban fekvő bevágásaiba fogódzik. Mivel az F1 kerék az F kerékkel közösen forog, az f3 kilincs rendesen az F1 kerék sima emelkedett lapján fekszik és csak bizonyos időközökben esik egy bevágásba Az F kerék vagy egész fölületen van egyenletesen fogakkal ellátva, vagy pedig csak egy bizonyos részén; a kerék — minta később leírt kiviteli módozatból látható — egy körszelet vagy egy fogasrúd által pótolható. Az F és Fl kerék a teljesítendő czél elérésére következőképen működik: Ha a B horgony a készüléken bizonyos irányban áthaladó áramlökések által balra húzatik. a d2 horgonyemeltyű az />' kereket egy foggal tovább viszi és a horgonyemeltyűnek a normális helyzetbe való visszatérésénél — ha a B horgony ismét balra nyoinatik — a d2 emeltyű az F kereket ismét egy foggal tovább forgathatja. Föltesszük, hogy oly jelfogókészűlékről vau szó. mely az áramlökések következő koinbináeziójáuakfelel meg : 5—4 5(1. ábra) Ezen esetben a kerék azon helyén lesz bevágás elrendezve, melynél öt egymásután a vezetékkel közölt áramlökés után a zárókilincs egy bevágásába eshet. Ezen ponttól számítva a legközelebbi bevágás az Fx keréken oly távolságban fekszik, mely az F négy fogának megfelel; a harmadik bevágásnak a másodiktól való távolsága az F1 kerék öt fogának felel meg. Az /2 kilincs eszerint minden áramlökés után az F kerék egy fogába esik. míg az f3 kilincs, mely az Fl kerékhez tartozik, csak öt, aztán négy, végre ismét öt, a vezetékkel közölt áramlökés után esik egy megfelelő bevágásba. Valahányszor a kilincs az F' kerék egy bevágásába esett. :! készülékkel egy ellenkező irányú áramlökés közölhető anélkül, hogy a készülék kezdeti helyzetébe visszahozatnék. A d2 kar (1. ábra) egy d6 toldalékkal van ellátva, mely mindkét kilincs ellen fekszik. Az f3 kilincs úgy van szerkesztve, hogyha egy bevágásban fekszik — a de toldalék a kilincs fölött elcsúszik anélkül, hogy azt befolyásolná, míg ha a kilincs az F1 kerék sima föliiletén fekszik, a da toldalék általi tovavitele bekövetkezne, mihelyt a d2 kilincs a B horgonynak jobbra forgatása által szintén jobbra forgattatik. Az f2 zárókilincs ellenben úgy van szerkesztve, hogy mihelyt egy ellenkező irányú áramlökés, — azaz olyan, mely a B horgonyt jobbra mozgatja — lesz a jelfogókészülékkel közölve, a d2 horgonyemeltyű d« toldaléka által magával vitetik. Ha az áramlökések egy meghatározott készülék számára a helyes sorrendben lettek közölve, az /'3 kilincs, mihelyt egy ellenkező irányú áram megy a készüléken át épen egy bevágásban fekszik, úgy hogy az h Fx kerekek az /'3 kilincs által fogva tartatnak. Ha a készüléket a kezdeti helyzetbe akarjuk visszavezetni, szükséges, hogy az fs zárókilincs ne feküdjék bevágásban, hanem hogy a sima kerületen nyugodjék, mert csak akkor képes a dt i toldalék — mint a 4. ábrából látható — mindkét zárókilincset fölemelni és az 5. ábrában föltüntetett rúgó a készüléket a kezdeti helyzetbe visszahozni. Az F Fl kerekek között a rúgó fölvételére egy ÍJ szelencze van elrendezve és ezen rúgó egyik vége az E tengelyre lesz erősítve, míg a másik vége a dob belső felületéhez csatlakozik. Világos, hogy az F Fl kerék forgásánál a tekercsrúgó meg van feszítve és kezdeti helyzetébe visszatérni törekszik, ami be is következik, mihelyt mindkét/2 f*zárókilincs d2 horganyemeltyű d' toldaléka által fölemeltetik. Mivel az F kerekek bevágásai egymástól különbözőképen vannak elrendezve, az áramlökések bizonyos sorozata által egyidöt>en csak egy készüléket lehet helyesen működtetni, azaz a véghelyzetbe hozni, míg a többi készülék — mivel ott a </u toldalék
