7838. lajstromszámú szabadalom • Betűszedőgép

— 3 — A leírt elrendezés folytán a P" továb­bító által a C" csatornában előretolt szedés az r korong által befestetik, míg az R ko­rongon lévő papírszalag, mely az F korong forgása által arról legöngyöltetik, a levonat elkészülése után egy másik korongra ismét fölgöngyölíthető. A levonat megvizsgálásából a hibák ész­revehetők és még mielőtt a szedés tördel­tetnék és összeállíttatnék, kijavíthatok. A 11 16. ábrák a typeknek a szedőgé­pen elfoglalt egymást követő fekvéseit mu­tatják függélyes projekczióban. A 11. ábra a typeknek a G magazinok­ban való elrendezését mutatja. A 12. ábra három billentyű lenyomása következtében a C csatornán végighaladt három typet mutat, mielőtt azokat az i to­vábbítók megfogták volna. A 13. ábra három type helyzetét mutatja, az i továbbítóknak rájuk történt behatása után, mely utóbbinak folytán azok össze­tolatnak és előremozgattatnak. A 14. ábra a typeknek elhelyezkedését tünteti föl a lejtős C csatornában. A 15. ábra ugyancsak a typek elhelyez­kedését ábrázolja a C" csatornába való be­hullásuk után. A 16. ábra a typeknek a (!" csatorna vízszintes részében való elhelyezkedését tünteti föl. A 9., 9bi s , 9te r , és 9iuale r ábrák a szerke­zetnek egy foganatosítási alakját tüntetik föl, melynek segélyével a typeknek kívánt elrendezése elérhető anélkül, hogy az i to­vábbítókra vagy a pc kilincsre szükségünk volna. A 9. és 9bi s ábrák ezen elrendezést hossznézetben és részben függélyes metszet­ben, valamint alapnézetben tüntetik föl, mint a 9'e r és 9'iuate r ábrák oldalnézete, illet ve keresztmetszetet és homlok nézetet ábrázolnak egyes részek függélyes metsze­tével. A végnélküli n szalag (9. és 9l>i s ábrák) sima és a C csatornának fenekén fekve i azon (a rajzban jobbról balra) végigfut. A billentyűk működtetésekor ezen (' csatorná­ban előrelökött typek az n szalagra esnek, mely azokat a D korongig továbbviszi, mely alsó homlokföl ületének egy részével köny­nyedén rátámaszkodik az n szalagra. Ezen korong a ra jzban föltüntetett nyíl irányában forgattatik, úgy hogy a szalag által továb­bított és végükkel a I) koronghoz jutó ty­pek ezen korong által megforgattatnak. mi­által a typek a szalagon ennek mozgási irányában rendezkednek el; atypek ezután a Cf csatornába jutnak, melynek fenekét részben az n szalag képezi. Ezen O csa­torna keresztmetszete olyan, hogy azon épen csak egy type mehessen keresztül, midőn az utóbbi a csatorna szélességében haránt fekszik és magának a csatornának lejtőssége olyan, hogy a type önsúlyánál fogva csúszhatik rajta végig és hogy a csatorna az n szalagot hajtó korongnak érintőjét képezi. Miután a typek a 6" csa­tornába jutottak, azok önsúlyuknál és a végnélküli szalagtól nyert mozgásuknál fogva azon végig sikamlanak; innen a C" csa­tornába hullanak, melynek fölső részébe azokat a F" továbbító szorítja be. A Cl csatorna, mint már föntebb taglaltuk, ka­nyarodik és a vízszintesbe megy át, miáltal a typek vízszintes sorba állanak be. Miköz­ben a typek a C csatorna mentén lefelé mozognak, a // ütköző által föltartóztatha­tók (9. ábra). Ez akkor következik be, mi­dőn a typek lefelé haladásukkor az épen lefelé mozgó F"' továbbítóval találkoznának mert ekkor ez a typesort megszakítaná. p]zen eshetőségnek kikerülésére, szükséges a P" továbbítónak mozgását a 1> korongé­val szabályszerű összefüggésbe hozni. Ezen elrendezés a 9,e r és 9( 'ualo r ábrákban van föltüntetve. A végnélküli n szalagot itt is, mint a föntebbi elrendezésnél, egy hajtó­tengely, egy a szalaggal a mozgást közlő szíjkorong és egy-egy fölékelt és laza szíj­korong segélyével mozgatjuk, mely utóbbiak közönséges átvitel útján hajtatnak. A D ko­rongot a hajtó tengellyel hajtott vékony /' zsinór segélyével hajtjuk, mely az m gör­gők mentén vezettetik. Az f zsinór keresz­tezve van, hogy a 9. ábrákban nyilakkal jelzett ellenkező irányú forgásokat eredmé­nyezzük. A II ütköző és a P" továbbító

Next

/
Oldalképek
Tartalom