7753. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrzőkészülék bérkocsikhoz

- 4 — ténik, hogy az m emelő a «szabad»-ról az « el­foglalt s-ra való állításánál az emelő tengelyére ékelt (/kerék a g kereket forgatja, melynek tengelyén egy g1 korong van fölékelve. Ez for­gását a g1 1 kilincs segélyével a tengelyre lazán fölhúzott g2 korongra (11. ábra.) visz' át. melynek 3 foga van és a g3 kilincses­kerékkel mereven van kapcsolva. Ez utóbbi fogaiba az ra emelő egy gi toldata fogódzik, mely ha az emelőt a «szabad»-ról «elfog­lalt»-ra állítjuk, az alapdíjjal arányos számú lengést végez. Eme lengések száma ugyanaz, akár az idő, akár a kombinált tarifát hasz­náljuk. Minthogy, mint az a 11. ábrán lát­ható. a g2 korong forgása mindig ugyanaz, a rajz szerint 120°. minthogy az emelő, ha a szabadról eltoljuk ugyan, a kereket for­gatja. de még mielőtt az«elfoglalt» állásba jutna, kikapcsolódik, amennyiben a vele mereven kapcsolt g1 0 kilincs egy fix g'J bü­työkre fut föl. (11. ábra.) Az r» emelő eme lengései az r1 0 és rLR számlálóművet eltolják, úgy hogy az alap­díjat a fuvardíjba be lehet számítani. Ha az m emelő «szabad»-ra tér vissza, a g'6 ke­rék fogai az r9 emelő gi toldatára támasz­kodnak és így visszafelé nem foroghatnak-Az in emelő mozgásának kezdetén úgy az >•. mint az s1 kerék az által jut ponto­san a megfelelő kezdeti állásba, hogy az előbbivel az r° csillagkerék, az utóbbival az s? csillagkerék van mereven kapcsolva, melyek fógközeibe a gr \ g6 emelőkre szerelt kilincsek fogódzanak. Ezek a kilincsek rúgó­hatás alatt állanak. Ha a kocsit elfoglalja az utas, a kilin­cseket a h bütyök (12. és 13. ábra) a csil­lagkerekekből kikapcsolva tartja. Ha az m emelőt szabadra állítjuk, két a 11 tengelyen alkalmazott hhv l bütyök az állványhoz csuklósan kapcsolt //3 kart lenyomja és a másik hl kar fölfelé mozgását lehetővé teszi, tehát a h5 tengely forog, úgy hogy a h emelő vége a g emelő végébe fogódzik és lehetővé teszi, hogy ez utóbbi az s3 ke­rékbe fogódzzon. Ellenkező értelmű forgásnál h ellenkező értelemben mozog, a ge emelő az s3 csillag­kerékből kikapcsolódik, a g5 emeltyű beren­dezése ugyanaz, mi a g°-é. Végül föl van a készülék egy grafikus ellenőrzőkészűlékkel is szerelve, mely a találmány tárgyát nem képezi és melyet csak tel jesség okáért említünk meg. A d dobról egy papírcsík te kérődzik le, mely a d1 , di hengerek között megy át és mely a rúgó által forgatott d8 dobra teke­rődzik föl. Ad1 dobot az / óra (1. ábra) egyen­letes sebességgel fogja forgatni és bizonyos számú fogakkal van ellátva, melyek az át­futó papírcsíkokon jeleket hagynak hátra, úgy hogy a papircsik az idővel arányos módon osztatik be. A papircsik fölött d\ d\ d\ d\ </7 eme­lők vannak, melyek a- tengelye fölött apa­rirra fölfekvő szögeket viselik. Ezek tehát a papír mozgásánál vonalakat húznak a papírra, még pedig a következő módon: A d6 emelő alkalmas rudak segélyével a kocsi­ülésben levő deszkával áll kapcsolatban, mely — míg senki az ülésen nem iil, — pontosain egy bizonyos magassági helyzetet foglal el. Ha valaki a kocsiban iil. az előbb említett deszka lefelé mozog, a d3 emelő pedig úgy áll be, hogy a papírra más, mé­lyebben fekvő vonalat rajzol. Látni lehet tehát, hogy a kocsi mikor volt elfoglalva. A dl emelő szöge az m emelővel áll kap­csolatban, úgy hogy helyzetének megfele­lően különböző magasságban fekvő egye­neseket fog leírni. Ezért eme vonalakból a kocsi használati módját lehet fölismerni. A d6 emelőrudak és emelők segélyével a kétfogú .sB kerék által mozgatott <la kilincs­csel van kapcsolatban, tehát a papíron fű­részfogazat alakú vonalat jegyez. A fogak­száma egyrészt a menetidőt, másrészt a menetsebességet jelzik. A d6 emelő és rudak segélyével az ra emelővel van kapcsolva és evvel együtt mozog, az emelő fűrészfogakat rajzol és a fogak a fizetett tarifaegységeket jelzik. Végül a d1 emelő seismograffal van kap­csolva. részt vesz ennek lengéseiben. Ha a kocsi áll. egyenest rajzol, ha mozog hullám­vonalat, a hullám kisebb-nagyobb magas­sága az út minőségét jelzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom