7751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zink és alkáli, illetve zink, alkali és chlor előállítására
— 2 Mások a viszonyok, ha az anóda és kathóda között két díafragmát alkalmazunk és így egy közbeeső teret létesítünk, melylyet kénsavas alkálival töltünk ki (mint az a 2. ábrában látható). A kathóda körül levő térben az alkalikus zinkoldatból férni zink válik le, míg nátrontartalma állandó marad. Ezt a teret abban a mértékben, melyben a zink leválik, újabb zinkoldattal töltjük, még pedig úgy, hogy az oldatot melegítjük, és hogy zinkoxyddal, hydroxiddal. esetleg fémi zinkkel pótoljuk a levált zinket. Míg az 1. ábra szerint szerkesztett elektrólytikus készülékben az anóda térben szabad alkáli képződik, a három térrel bíró készülékben ez a középső térben megy végbe. Ez az anoda térben keletkezett szabad kénsavtól a diafragma segélyével van elválasztva, a keletkezett kénsavat pedig mész segélyével közömbösítjük. A zink a kathóda-térből csak igen csekély mértékben megy a középső térbe át, mert a Zn 0 Na2 0 vegyület — és a zink ily alakban van rendszerint jelen — igen rossz vezető, tehát az elektromosság vezetésére főleg a nátronlúg szolgál. A középső térben keletkezett nátronlúgot szabályszerűen eltávolítjuk, a kénsavas nátriumtól pedig besúrítés által távolítható el. mert a nehezen oldható szénsavas nátronból besúrítésnél könnyen elválasztható. Az a határ, meddig a középső térben levő nátronlúg konczentrálható, általában 4—5°/0 , nagyobb konczentráczióval a hasznosítás igen csekéllyé lesz. De egy egyszerű módszer áll rendelkezésünkre, melynek segélyével a nátrontartalom fokozható. Nevezetesen ha a középső térbe 35—40° C-nál telített kénsavas nátriumoldatot öntünk, akkor ebből később kihűlésnél 10 molekula kristályvizet tartalmazó glaubersó válik le, úgy hogy a hátramaradt folyadék nátrontartalma majdnem kétszeressé válik. Ily módon könnyen sikerül 80 /0 -os, sőt magasabb nátrontartalmú lúgokat előállítani, melyek az eddig szokásos módon besűríthetők. Az eljárás olyként is módosítható, hogy a középső térbe kezdettől fogva hígított nátronlúgot öntünk, ebben az esetben ez bizonyos fokig vesz még föl nátront, tehát közvetlenül glaubersómentes lúg keletkezik, mely éj) úgy mint előbb, szabályosan távolítható a fürdőből el és sűríthető be. de ekkor az előállított mennyiség kisebb, mintha a föntebb jelzett módon járunk el. Végtil az eljárás, illetve a készülék arra is használható, hogy halogénalkálit és alkálikus zinkoldatot együttesen elektrolyzisnek vessünk alá, úgy mint ezt mások, pl. a 62.946, sz. német szabadalom tulajdonosa is megkisérlette. Az ő eljárása azonban ki nem vihető, mert a kathódatérben levő alkálikus zinkoldat 10-12°/„ H 0 Na tartalomnál több nátronhydratot föl nem vehet, de a tartalma tényleg nagyobb, mert ellenkező esetben nem oldhatna elegendő menynyiségü zinket. A nátron és káli regenerálódása itt is az anóda és kathóda terek között levő térben mehet végbe, mely chloralkáliával vagy hígított alkálikus oldattal van töltve, a visszanyert alkáli pedig úgy állítható elő hogy a térben keletkezett alkálit szabályos, időközökben eltávolítjuk és besűrítjük, illetve a nehezebben oldható cliloralkálitól megszabadítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. t. Eljárás zinknek nátron, illetve káli mellett a megfelelő szulfátokból elektrolytikus úton egy oly készülék segélyével történő előállítására, melyet két diafragma három részre oszt és melynél a kathóda-térben alkálikus zinkoldatból fémi zinket választunk le és az által van jellemezve, hogy a két másik térben foglalt szulfát oldatból egyidejűleg az anóda térben szabad kénsav, a középső téi-ben szabad alkáli keletkezik, mely utóbbit a bizonyos fokig telített lúgból ennek szabályos időközökben történő felújításával és a kénsavas sóknak besúrítés által történő leválasztása után tiszta állapotban állítjuk elő.
