7746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes fotografiák és fotografiai nyomatok előállítására

— 2 -a vonalak egymást derékszög alatt keresz­tezzék. Ez azért szükséges, hogy a chemiai hatást oly helyeken, melyek a «féltonus» rács alatt fekszik, gyöngíthessük. Az így előállított negatív segélyével a pozitív «fél­tonusos» nyomtatólemezt állítjuk elő. Nyom­tatásra fekete nyomdafestéket használunk, de a papír a három alapszínben nyomtatott ráccsal van bevonva. A mondottakból kitűnik, hogy a három eljárás egyikével sem sikerül oly lemezeket előállítani, melyekkel a három alapszínben lehetne nyomtatni, másrészt pedig, hogy Ducos-Duliauron a második eljárásával elő­állított összetett negatívot és pozitivot nem használja föl oly kép előállítására, minő az első eljárás szerint készül. A szóbanforgó eljárás szerint a Ducos-Duliauron. Joly vagy Andersen féle eljárást úgy három egymásra fektetett egyszínű zselatinlemezből előállított kép, mint három oly lemez előállítására lehet használni, oly módon, hogy a tárgyról három részleges fölvételt készítünk. Ez a három részleges fölvétel a három eredeti fölvételnek igen természetesen megfelel és ezekről azután úgy a kép összeállítására szolgáló zselatin­hártyák, mint a három nyomtatólemez könnyű szerrel készíthető. Minthogy az összetett negatív előállítá­sára használt regiszter a három részletkép nyerésénél is alkalmazást talál, az új eljá­rást csak az összetett negatívra vonatko­zólag írjuk le. Az 1. ábra elölnézetben a színes, csíko­zott T ernyőt tünteti föl. a 2. ábra emez ernyő egy részletének nagyobb méretben rajzolt nézete, a 3. ábra a T ernyő oldalnézete, mely­nek egyik oldalára az érzékeny N hártya van kifeszítve, a 4. ábra a reprodukáló kamara, az N hártya és a T ernyő sematikus rajza, az 5. ábra a T ernyőn vagy a 6. ábrán látható készülék segélyével fölvet foto­gráfia. a 6. ábra egy készülék, melynek segélyé­vel a fölvételt a G rács és az egyszínű M szűrő segélyével lehet készíteni. a 7. ábra ugyancsak sematikus rajzban a negatívok részleges másolására szolgáló szerkezetet mutatja. Összetett negatívok előállításánál a köve­tett eljárás a következő: Az érzékeny N hártyát, mely a mennyire csak lehet a szín­kép összes súgarai iránt érzékeny, a kama­rában szorosan ráfekvő ernyő alatt megvi­lágítjuk. az ernyő maga rendkívül keskeny és három czélszerűen megválasztott alap­színben színezett mezőkre van osztva. Eme mezők szabályosan vannak elosztva, pld. pontokat vagy geometriai alakokat képez­nek. de legczélszerűbben hosszú, keskeny egymással párhúzamos csikók lehetnek, me­lyek köziii nyolcz egy milliméter széles. A három szín (pld. sárgászöld, kékesibolya és vörösesnarancs) a t1 í3 ts csíkokban mindig ugyanazon rendben ismétlődnek. Az összetett negatívot más úton oly rács használatával nyerjük, melynek átlátszatlan vonalai legalább még egyszer oly szélesek, mint az átlátszók. A G rács közvetlenül a fotografikus hártyán fekszik és az első és második fölvétel után megfelelően eltolatik. A fölvétel egyszínű M szűrők alatt törté­nik. mint az a 6. ábrán látható. Az egyik vagy másik módon előállított összetett negatívról vagy az összetett posi­tivról készült negatívról részletfölvételeket veszünk, melyhez ismét a G rácsot hasz­náljuk. Ennek segélyével az összetett ne­gatívon vagy pozitívon levő három részlet­kép közül kettőt kikapcsolunk, a mennyi­ben a rácsot úgy toljuk el, hogy az a má­sodik és harmadik képet elfödje. Ez alatt az érzékeny lemezt a negatívval vagy a ráccsal hozzuk érintkezésbe és ily módon állítjuk a másolatot elő. A fény, bár gyön­gébben. az érzékeny hártya elfödött me­zeire is hat, úgy hogy egy kép keletkezik mely abban az értelemben, hogy azon fehér vonalak nem látszanak, folytonos. Előnyös azonban eme képeket a második reprodu­káló kamarában előállítani (7. ábra). Ezért a negatívot a ráccsal és « lemezt az érzé­keny hártyával párhuzamos síkokban he­lyezzük el, és vagy a negatívot és a rácsot vagy pedig a lemezt és az érzékeny hár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom