7737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fának és fatárgyaknak gyors kiszárítására
— 2 -gélyes irányban eltolható és egy p bádogköpennyel van körülvéve, mely az alsó A1 fűtőtestet körülfogó r köpenyre fekszik, úgy hogy a két fűtőtestet körülfogó burkolat keletkezik, mely lehetővé teszi, hogy a fölső A fűtőtestet a P talapzaton álló alsó A1 fűtőtesttel szemben eltolhassuk. A fűtőtestek n n üreges tere gőzzel, meleg levegővel vagy meleg gázokkal fűthető, ezek bevezetése egy főcsőből, pl. a fix d csövön át történhetik, mely az alsó fűtőtestbe a gőzt az i csövön vezeti be, míg a fölső, eltolható fűtőtest a j csövön egy eltolható teleskópszerű g csővel áll kapcsolatban, mely az f csavarház és az e tömítőszelencze segélyével van tömítve. A fölső A fűtőtestet a levehető r, c súlyok terhelik és a 1) csavarokkal kapcsolt B tartósín segélyével emelhető, kp és r bádogköpenyekben l fúratok vannak, melyeken levegő jut be, ez az A1 fölső falán fölmelegszik, a h nyílásokon a két fűtőtest között levő térbe jut, itt a hordópalást oldalait szárítja és a p palást fölső l nyílásain át elszáll. Ha egy hordópalástot akarunk szárítani, ezt az alsó fűtőtestbe állítjuk, a fölsőt pedig a hordóra ráhúzzuk. Ha egyúttal a hordót abroncsokkal is el kell látni, a két fűtőtest belül megfelelő helyen az ismert módon beesztergályozott b1 b1 hornyokkal láthatók el, az abrincsok pedig ezen hornyokban helyezhetők el, vagy pedig, mint a megrajzolt helyzetben is, a hordóra húzhatók és így helyezhetők, mikor a hordókat a fűtőtestbe húzzuk, a b1 b1 hornyokba. Ha a hordópalástot a készülékben az ismert módon elhelyeztük, a készüléket megterheljük és a fűtőtestekbe gőzt vezetünk. Nyomás és hő együttes hatása alatt a fa gyorsan szárad. De mert a fölső palást az összehúzódás mérvében csúszik lefelé és mert egyúttal a hordó másik végét is a másik fűtőtestbe nyomja, tehát mert a hordópalást mindig szorosan körül van fogva, a fa gyors szárítás közben meg nem repedhet. Ha a fölső fűtőtest az alsót teljesen vagy majdnem teljesen elérte, a száradás és összehúzódás be van fejezve és a hordó alakját többé nem változtatja. Az összeszáradásnak megfelelően húztuk az abrincsokat is a hordóra, minthogy ezek a b1 b1 hornyok alkalmazása következtében helyzetüket meg nem változtathatják. Ugyanez a készülék igen természetesen bármely teljesen vagy félig kész fatárgy szárítására is alkalmazható és ebből a czélból csak megfelelően alakított fűtőtesteket kell elhelyezni. Eljárásom szerint darabfát a 3. és 4. ábrán látható készülékben lehet szárítani. Ez a szerkezet az elsőnek módosítása, a módosítást az tette szükségessé, hogy a darabfát oldalnyomásnak is alá kell vetni. Ebből a czélból pl. keretalakú K állványokat alkalmazok, melyben oldalt az n1 üreges terekkel ellátott F fűtőtestek vannak. Eme fűtőtestek mellett rakom az S fadarabokat, az utóbbiak befelé fordult oldala mellé az eltolható L L darabokat állítom, melyek vagy üreges testek és fűthetők, vagy pedig m m bordákkal vannak ellátva. Ezek a bordák, ha a darabok a fára fekszenek. csatornákat képeznek, melyeken az alulról bevezetett meleg levegő fölemelkedhetik, illetve melyek a fából kifolyó nedvek és víz elvezetésére szolgálnak. A két testnek egymás felé fordult föliilete fölfelé divergál, úgy hogy ezek között egy K ék helyezhető el. A saját súlyuk vagy megfelelő teher hatása alatt lefelé hajtott cL nyomótagok az F és L testek között közvetlenül a fadarabokra fekszenek és ezekre függélyes irányú nyomást gyakorolnak, míg a C1 súlyok vagy más cső által lefelé nyomott ékek vízszintes irányú nyomást létesítenek. A fa tehát mindkét irányban, melyben repedések léphetnek töl. állandó nyomás alatt áll. Ha most a t csövön a fűtőtestbe gőzt vezetünk be és ha esetleg az L testeket is fűtjük, a készülékben levő fa gyorsan szárad és húzódik össze, az állandó nyomás pedig a fa repedését meggátolja. Gyakorlati szempontból előnyös, ha a leírt készüléket kétsorosán, tehát oly módon szerkesztjük, hogy két sor fát lehessen elhelyezni. Magától érthető azonban, hogy a készülék egysoros is lehet, a mennyiben a K ék
