7716. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzgépeken
marát képeznek, ez a «'őz azután a (\ és <'l 4 hengerbe jut, A gőz a ([, hengerbe az említett hengerhői az n tolattyúfoliilet fölső éle fölött jut he. a következő löketnél pedig a hengerhői a tolattyú T- kamarájába jut és innen az K csatornán a kondenzátorba vagy a szabadba megy. Ez a csatorna a f4 í\ henger alsó részeivel áll kapcsolatban, mely hengerek különben el vannak zárva. A gőz a C'l 4 hengerből a tolattyú 7'7 kamarájába az m tolattyúföliilet alsó élénél áramlik be, innen pedig az E csatornán a kondenzátorba vagy a szabadba megy; a következő löketnél a gőz a I> D térből áramlik a hengerbe, még pedig az m tolattyúföliilet fölső éle fölött, Ha a mozgás tovább folytatódik, a t, exczentir a fölső holtpontján megy át. Ebben a pillanatban a jobb oldalt levő (az Má forgattyú hoz tartozó) hengerek beömlőnyílásai el vannak zárva, a Ital oldalt levő (az M« forgattyúhoz tartozó) hengerek kiöinlőnyilásai pedig teljesen nyitva vannak, tehát a T ÜT1 tolattyúk lefelé mozognak és az összes nyílásokat elzárják. Ismertessük már most a :-5 -7. ábrákat .A ábra a tolattyút abban a pillanatban mutatja, mikor a jobb oldalt levő (az M forgattyúhoz tartozó) hengereket elzárjuk. Eme hengerekben a gőz expandálódik és az a gőz, mely a Cs és <\ hengerekbe he nem fért, a B és I) térben marad, mig a C\ és C\ henger beömlőnyílásai ki nem nyílnak. A dugattyúk ekkor fél löketüket befejezték, a tolattyú pedig fél lefelé löketét fejezte be. A baloldalt levő (az M« for gattyúhoz tartozó) hengersorból való kiömlés tovább tart. A 4. ábrán a tolattyú abban a pillanatban. melyben lefelé mozgását tovább folytatja, a baloldali (az .1/- forgattyúhoz tartozó) hengersort elzárja, mikor eme hengersorban a kompresszio megkezdődik, míg a jobb oldalt levő (az Má forgattyúhoz tartozó) hengereket elzárja. Egyszerűség okáért föltételeztük, hogy ez a két művelet, melyek egyike a jobb. másika a bal hengereknél hajtandó végre, a tolattyúlöket ugyanazon pontján megy végbe, de a szerkesztő tetszésétől függ, hogy adott esetben, ha azt a viszonyok megkívánják, megváltoztassa, főleg azért, mert eme műveleteket más. nem is egy és ugyanazon rolattyúfölülethez tartozó élek végzik. A hengerből kiáramló »őz az A csatornába ömlik és ott marad mindaddig, míg a Qi hengerbe nem vezetjük. A CJ hengerből kiáramló gőz a 1> csatornába ömlik, itt a Ck hengerből beömlő gőzzel találkozik és azután a Ct hengerbe jut, a C\ hengerből kiáramló gőz az E csatornán a kondenzátorba vagy a szabadba jut. Ha a forgómozgás folytatódik, a jobb oldalt levő hengersor kiömlőnyílása szabaddá lesz, és ha a dugattyú holtpontja közelébe jut, a bal hengersor beömlőnyílásai kinyílnak. tehát a beömlésnek elősietése van. Az 5. ábra a tolattyút ama helyzetében mutatja be, melyek a jobb hengersorhoz tartozó Má forgattyú alsó holtpontján való áthaladásánál foglal el. A nyílások az elősietésnek megfelelő mértékben vannak nyitva, mégpedig a bal oldalt levőknél a beömlő, a jobb oldalt levőknél pedig: a kiömlő nyílások. A Cj hengerbe a G\ hengerből kiáramló gőz jut, a C\ heugerbe az előbb a (\ hengerben volt gőz hátra maradt része. A f1 . hengerbe a C, hengerből jövő és a Ca hengerben maradt gőz. Ha a mozgás tovább folyik, a tolattyú a bal oldalt levő (az Mg forgattyúhoz tartozó) hengerek beömlő nyílását és a jobb oldalt - levő (jW forgattyúhoz tartozó) hengerek kiömlőnyílását teszi szabaddá. Ha a tolattyú az alsó holtpontján megy át, a nyílások teljesen nyitva vannak. A 6. ábra a tolattyút ama helyzetben mutatja, melyben a bal (az .l/1 -' forgattyúhoz tartozó) hengersor gőzbeömlőnyílásait elzárja, A jobb oldalt levő (az Ml forgattyúhoz tartozó) hengersornál a gőzbeömlés tovább tart. A C1 hengerből kiáramló gőz az A csatornában marad, a C3 hengerből kiömlő gőz pedig a D csatornában, mig a C, hengerből
