7698. lajstromszámú szabadalom • Drótfonógép szélességi irányban váltakozva bal és jobb sodrással bíró szövetek előállítására

míg a darab forgását más ok meg nem akadályozza. Eme megakasztásra szolgál a két üt

V2 sín (4., 7., 8. és 9. ábra) a mennyiben a p p kúpkerekek (áttevési viszonyok 1:1) és a függélyes tengelyre ékelt E exczenterkorong az o1

oa

csapok és a gx

g2

csúsztató darabok segélyével olyan módon mozog, hogy azok. ha a HL

H2

sínek váltásukat megkezdik, egymás felé mozognak, azután pedig, míg a váltás meg nem történt, nyugalomban maradnak és végül a szélső külső állásukba térnek vissza. A 9. ábra szerint az Ví

U.2

lemez uL

u.2

kiugrásba az m váltódarabok sík »' fölülete fölfekszik, minek következtében az utóbbit fogva tartják, tehát látni lehet, hogy mi módon fogja a váltódarab exezentrikus alakja következtében az orsófej mozgása az x drótot kifelé szorítani. Ha a fej a középállásig forgott (7. ábra), a drótot már a szomszédos, ellenkező értelemben forgó orsófej fogja meneszteni. Ha például az xi

t

drót a 7. ábrán pontozva jelzett pályán van, a középállásból az m2

i

váltódarab n pontjáig forgott, a váltódarabot ezen drót fogja meneszteni. Ebben az időbenaz ÜMemez a váltódarabot már eleresztette (8. ábra). Az x drótoknak most leírt váltásában az y drótok, melyek a csévékre a kúpos, félig nyitott A csévetartókban vannak föltekerve, nyugalomban maradnak. Eme drótok (3. ábra) az orsó feje és a háromszögű toldata egy furatán mennek át (3. ábra), és a forgástengely irányában lépnek ki. A fonás folyamata a következő: Az orsófejben (például 23-ban) levő x2S drótot (7. és la ábra) a 23 forgástengely háromszögletű toldata vezeti be és a függélyesen fölfelé vezetett yi

s

csévedrót köré tekeri. Minthogy az orsófej balra forog, az •r

2n 'J-n drótok balmenetü tekercset képeznek. míg a szomszédos orsókban ugyanezen idő alatt jobbmenetű tekercs keletkezik, minek következtében a fonadék az összes eddig előállított gépfonadékoktól különbözik. Az így keletkezett tekercsek a fonóorsók forgástengelyébe esnek, és a Z kihúzóhenger szögei tartják azokat fogva {la ábra). A most következő váltásnál (7. ábra) az x%

. drót alul a 24 kerékhez megy, hol az y2

i

dróttal jobbmenetű tekercset képez. Eme váltással egyidejűleg a Z kihúzóhenger is, melyet a k vonórúd és a t szögemelő a jobb oldalt levő B keret által vízszintes mozgásnak indít, a fél osztással, illetve szembőséggel jobbra tolatott el, úgy hogy az újból keletkezett x2

S

y2

l

tekercs, melynek tengelye a 24 forgástengellyel esik össze, az előbbi, a kihúzóhenger által már fogva tartott tekerccsel szemben egy fél szemmel el van tólva. A szögekkel megrakott Z hengert a W. tengely az X csavar és Y csavarfogaskerék hajtja, és így a szem szabályos kihúzását idézi elő. A következő váltásnál x2

- ismét a 23 kerékhez és a Z henger balfelé megy A 3" ábra módosított kivitelben mutatja a csévéltek az A csévetartóban való elhelyezését. A cséve a csévetartó alsó. kengyel gyanánt kiképezett részében vízszintesen fekszik, az y drótot a csévetartó fölső, csőalakú részén vezetjük az orsófejhez. A 7*, 8*. 9* ábra az xL

x2

... . váltódrótoknak az egyik orsófejből a másik orsófejbe való vezetésére szolgáló berendezés egy módosítását mutatja, A 7., 8., 9. ábránál leírt m szárnyat az adott esetben a fölső Pl

asztallapba Ó-nál csuklósan megerősített M*2

., Í»*2

5

emelő pótolja, mely egyrészt az asztallapon hosszanti irányban eltólható. az asztallapon mozgatható Ü*1

U*2

rudak támadnak, míg az emelők szabad vége az orsófejek fölött van. Ha már most váltani óhajtunk, például a drótokat az egyik orsófejből a másik, jobbfelé eső orsófejbe akarjuk vinni, az U*u

U*2 síneket először jobbra toljuk el. ezenközben az m*2

i

m*2

6

emelők szabad végei balra tolódnak (7* ábra1

. A váltódrótok az emelő szabad végén némileg kifelé csúsznak (mint x2

i

az m*2

i

emelőn), míg az orsófejek a nyilak irányában forognak, egyúttal pedig az V*1

U*2

rúdak visszafelé, balra mozognak, ezenközben az m*,i

emelőnek jobbfelé mozgó szabad végei a konkáv oldalfelületre fölfutó xi

t

drótokat jobbra tólja el, a szomszédos orsófej c hasítékába. Ennek következtében az m% .... emelők középállá-