7689. lajstromszámú szabadalom • Újítások szénhidrogén vagy hasonló folyadékgőzök számára szolgáló mótorokon

— 3 -alkalmas sugárzás által melegítő tűzhely­ben vau elrendezve, míg a hővezetés általi melegítésnél a generátor magas hőmérsék­letű fürdőbe, pl. nátronoldatba helyeztetik, mely oldat egy megfelelő hőforrás hatása alatt áll, a miből kitűnik, hogy az izolált generátor mint gőzkazán más motoroknál is alkalmazható, mely esetben a hőkörfolya­mat nem bírna ama sajátosságokkal, mint a szénhidrogénekkel működteteknél, me­lyek következőkben kizárólagosan tekintetbe veendők. Föltéve, hogy a fűtés bizonyos számú Bunsen-féle égető által történik, a szén­hydrogéngőzök az alkalmazandó generátor­ban úgy fejlesztetnek. mint a vízgőzök. Miután ezek a motort működtetik, mint el­távozó gőzök a fűtőégetőkhöz vezettetnek, hol a fölös rész a kondenzácziónál eltávo­zik és a táplálóvíztartányban a körfolyama­tot végzi (3. ábra), habár a teljesen töké­letes körfolyamatot annyiban kellene előny­ben részesíteni, a mennyiben egy adott erő létesítésére pontosan annyi szénhydrogént kellene alkalmazni, hogy a belőle fejlődött gőzmennyiség teljesen mint levezetett gőz, az illető mennyiség fűtésére szükséges volna és ennélfogva teljességében lenne elégetve. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a töké­letes körfolyamat a jelzett fűtőanyagok se­gélyével a mégis föllépő melegveszteség folytán alig érhető el, azonban a mi moto­rainknál használt fűtőanyaggal eléretik. Ezen elrendezés abban áll, hogy a gene­rátor külső falazata egy sajátszerű tömegből, pl. tésztaszerű likacsos platinaporból készült köpenyeggel lesz körülvéve, mely ama sajá­tossággal bír. hogy izzó vörös lesz. mihelyt a szénhydrogéngőzökkel érintkezésbe jön és egész terjedelmében izzó lesz. mihelyt a gőzök elégése azon megkezdődött. Ezen eljárás azon ismeretes tényen alap­szik. hogy a platinapor, ha gázzal, illetőleg gőzökkel érintkezésbe jön. izzó lesz. mely izzás addig tart, míg az izzást föntartó gőzök jelen vannak. Hogy az izzás gyorsabban beálljon, az x tömeget a generátor egyik végén szeszlámpával egy pillanatig elő lehet hevíteni. Az elrendezés a 4. ábrában schematiku­san V?in ábrázolva. A K generátor az izzó Ar köpenyeggel van ellátva, mely ismét egy köpenyegben vagy egy kettős E tokban fekszik, melybe a szénhydrögének jutnak, hol az anyagon összegyülemlenek és ezt, valamint a generátorfalazatot vörös izzásba hozzák. Ezáltal valamennyi szempontból tekintve, teljes körfolyamat maximális munka­képessége éretik el. SZABADALMI IGÉNYPONTOK. 1. 8zénhydrogének vagy hasonló folyadé­kok gőzeivel hajtott erőgépeknél a ge­nerátornak a motorral való kapcsolása oly módon, hogy a levezetett hajtógő­zök C generátorba vezettetnek és itten utóbbinak fűtésére vagy egészben, vagy részben elégettetnek és részben az újbóli elgőzölögtetésre sűríttetnek. 2. Az 1. alatt igényelt hydrogéngőzökkel haj­tott erőgépek elrendezésénél a Cgenerátor fűtésére egy sajátszerű A" tömegből, pl. tésztaszerű likacsos platinaporból készült köpeny, mely az erre levezetett gőzöket elégeti és ezáltal vörös izzásra hozva, a generátorba vezetett szénhydrogén­gőzöket elgőzölögteti. Az I. és 2. alatt igényelt motornál egy generátor hirtelen elgőzölögtetésre. jel­legezve egy vagy több kis átmérővel bíró C csőből álló — elemből, melyek kívülről a szárnyakkal vannak ellátva és belsejében rostos, eléghetetlen és finoman elosztott M melegvezetővel van­nak megtöltve, miközben kapilláris közök és nagy elgőzölögtető fölület keletkezik, mely egyidejűleg hővezetés-súgárzás ál­tal befolyásoltatik. (1 rajzlap melléklettel). Pallas részvény társaság nyomdája I>udapeste:i

Next

/
Oldalképek
Tartalom