7642. lajstromszámú szabadalom • Újítások légfűtési berendezéseken

— 2 — metszet a fűtőkemenczén át. hogy építésének módját föltüntessük. A 17. és 18. ábra ezen fűtési berendezésnek függélyes tengelymetszete és vízszintes keresztmetszete más foganatosítási alakban, öntött vasból készült központi csővel és önműködő töltéssel egy hajlott s a rostély fölé való adagolásra szolgáló garat segélyével. Ezen új fűtőberendezés az eddig ismertektől lényeges alkatrészeinek rationális összeállítása által különbözik. Az X forrólégkamrát előnyösen tűzállóanyagból hengeres alakban és kettős fallal építem. Ebben központosán van az öntött vasból épített E fűtőkamra, melyben a forró égési gázok czirkulálnak, hogy szabad melegüket itt majdnem teljesen visszahagyják és ezen kamra alatt a tengely irányában az /'tüzelőtér fekszik, melyből közvetlenül a középen a tűzállóanyagból épült függélyes C cső nyúl ki. melyből fölül O-ban az égési termékek az E légfűtőkamrába vonulnak és miután azokon áthaladtak. T-en át a kéménybe szívatnak. Az F tüzkamra. mely tűzállótéglákból különös alakban van építve, alakítása által szintén különbözik a szokásos tűzhelyektől és végén köralakú, a mennyiben a hengeres, a füstöt elégető függélyes C csőbe megy át. A tüzkamrának boltozattéglái egymásba nyúló t és t' kiugrásokkal bírnak (14. és 16. ábrák), úgy hogy a boltozat habarcs nélkül is teljesen jól tart. még ha a boltozattéglák fölhevülés következtében kissé meg is lazulnának. A vastag habarcs, mely az eddigi ily boltozatoknál szükséges, folytonos zavarokat idéz elő és gyakori s elkerülhetlen javításokra ad okot. míg én csupán egy nagyon vékony czementréteget adok a boltozattéglák közé, mely csupán a rések tömítésére szolgál. A köveknek fekvése a rajzon a hossz- és keresztmetszetből eléggé világos, úgy hogy annak bővebb leírása fölösleges. Elől a tüzelőtérben a vízgázt fejlesztő B rostély van elrendezve. Ezen tüzelési rostély a szokásos rostélyoktól aránytalanul magas, vékony B pálczáiban különbözik (7., 8. és !). ábrák), melyekkel, mint az a 4. és 6. ábrákból látható, egész hosszával és fél magasságban a vízzel töltött Nedénybe van mártva. A fölhevített rostélypálcza ennélfogva vízgőzt fejleszt, melyet a kéménynek légvonata a tüzelőtérbe szív. Ezen vízgőz a rostély fölött benső, érintkezésbe jut az izzó. 1200°-ra hevített tüzelőanyaggal és ennélfogva alkatrészeire, oxygénre és hydrogénre bomlik föl. Az utóbbi a rostélyon keletkezett gázokkal keverődik és oly éghető gázt szolgáltat, mely elégésénél tetemes meleget fejleszt. Ebből tűnik ki ;> tüzelőanyagnak kivételesen magas hatásfoka ezen fűtőberendezéseknél. A vörösen izzó tüzelőanyagon átvonuló gőz tényleg nagyon gazdag vízgázképződését idézi elő. mely a tüzelőanyagnak szénoxydjával elegyedik és a mennyiben azzal elég. intenzív meleget idéz elő, miáltal a C cső fehér izzásig hevítte tik föl, úgyhogy valamennyi éghető részecske elég benne és fölül még forró gáz is van. minélfogva a berendezés tényleg füst nélkül működik. A hengeres C cső a kerek légfűtési kamrán egész magasságában átmegy. Ezen kamra egészen fémből van készítve és a hengeres külső fütőbordákkal ellátott F köpenyből áll, mely fölül E és alul a C öntött vasból készült födélbe van he-i lyezve. Ezekben függélyes, belső fűtőbordákkal ellátott T fütőesövek vannak elrendezve, melyeken a megmelegítendő levegőnek keresztül kell áramolnia és ezen fűtőcsövek függélyes és sugarasan elhelyezett fölváltva egyszer fölül és másszor alul vannak nyitva, bizonyos számú egymás mellett lévő cso portba vannak elosztva és pedig úgy. hogy a C csőből fölül O-nál a léghevítő kamrába ömlő forró gázterméknek valamennyi T cső mellett, az egyes szektorrészekben fölváltva fölülről lefelé és aztán alulról fölfelé és így tovább el kell vonulnia és valamennyit föl kell melegítenie, míg végül a V kiömlési csövön át a kéménybe árad. A külső fűtőbordákkal ellátott hengeres E köpeny oly szegmentekből áll, melyek oldalas / karimáikkal egymást födik. Ezen karimákat a